Best of Bácska 2 – kiruccanás a szomszédba, zsidó emlékek mentén

Best of Bácska 2 – kiruccanás a szomszédba, zsidó emlékek mentén

Best of Bácska 2 – kiruccanás a szomszédba, zsidó emlékek mentén

Összeszedtük két nagyobb csokorba azokat az élményeket, amelyeket Te is átélhetsz most, ameddig még lehet utazni… Irány Szerbia, ahol szeretettel várják a zsidó emlékek iránt nyitott utazókat. Ajánlataink, tippjeink, fotóink következnek. Második rész. Zenta, Moravica, Újvidék. 

Zenta talán az egyik legmagyarabb szerb település, csaknem háromnegyede a városnak még mindig beszél magyarul. Ami valjuk meg, GPS ide vagy oda, ha eltévednénk, biztos nem jönne rosszul. Nekünk szerencsére nem kellett kíséreltezni, mert helyi idegenvezetőink az előzetesen egyeztetett időpontban álltak rendelkezésünkre.

Pejin Attilánál jobb kalauzra Nektek sem lesz szükségetek Zentán.

Habár a Covid-járvány miatt az elmúlt évben kevesebb turista érkezett a városba, ezen az oldalon láthatjátok, hogy ha a tematikus túrára vállalkoznátok, kit is kell keresni.

Nemcsak kulisszák mögötti Tisza-táji történeteket hallhattok tőle, de mint a Városi Múzeum egyik főmunkatársa, talán a főtéren lévő múzeumban is csodákra lelhettek. Egy nagyon kompakt múzeumról beszélhetünk.

A török-verő Savoyai Jenőtől a horgászat eredetéig és 100 évvel ezelőtti települési változásokig sok mindent találni itt.

Zenta egyik szecessziós ékköve a városi tűzoltólaktanya, amely pár perc séta a cukrászdákkal és kávézókkal körülölelt főtértől. Lajta Béla munkája két évvel a szabadkai zsinagóga után épült, 1904-ben, nyilvánvaló az új stílus ekkor már egyre teret hódító hatása.

Szintén nem egy nagy távolság az az épület, amely hónapokon belül a város legújabb kulturális befogadóterévé válhat majd.

1928-ban még a helyi orthodox szefárd közösség számára épült zsinagóga volt.

Ma már főleg azért kultikus hely, mert a háború után — zsidó közösség hiányában — egész más funkciót találtak neki.

Itt lelt otthonra a város büszke “Partizánja“, ahol a helyi sportélet birkózó- és kézilabda sportjának nagyágyúi is edzhettek. De sokan a mai napig járnak futballozni az udvar betonpályájára. Ezekben a hetekben munkások süröghetnek a romos épület körül, ahol intenzív beltéri átalakítást végeznek, és a külső felületekre is ráfér gondoskodás.

A város zsidó temetőjéhez autóval érdemes ellátogatni, viszont 10 percnél több a belvárosból nem kell, hogy odataláljunk a Mikszáth Kálmán utca sarkán lévő helyre. Egy vaskapu, mindenféle különösebb ismertető nélkül a bejárat — itt is egy helyben élő gondnokra számíthatunk a bebocsátásnál.

A holokauszt-emlékmű rögtön a bejárat mellett emlékeztet a helyiek szomorú sorsára. Az ő temetkezési szokásaik, különleges szefárd rítusú parcelláik és sírköveik mutatják a zentai közösség sajátságosságát. Erről is mesélt videónkban Pejin Attila:

EREDETI RIPORTJAINK VOL 6

No Description

A temetőt 1850-körül vették meg, később a különféle zsidó irányzatok szétválltak, ezért temetési szokásaikban is különbözőségeket vélhetünk fel.

A haszid irány egy időben túlsúlyba került a városban, rengetegen menekültek ide Galíciából és Morvaországból is, alapvetően egy orthodox réteg lett a legbefolyásosabb Zentán. Ahogy idegenvezetőnk említette:

egész Bácska “neológ tengerében egy orthodox szigetként működött Zenta. 

A Tisza-menti Zenta után következő állomásunk Bácskossuthfalva, mai nevén Stara Moravica (Ómoravica). A falucskáról sokat nem tudnánk, ha nem itt talált volna otthonra egykoron az Ungár család, amelynek tagjai a 19. század közepén telepedtek le itt.

Már a tekintélyes kripta is árulkodó: a bácskai földbirtokos és kereskedő Ungár Lajos családjának sírhelye a település szélén, egy vetőföld melletti dombon található temetőben áll. Alig van itt több mint 100 sírkő. Utoljára temetés több évtizede volt, a falu utolsó bárónőjének rokonát temették ide.

Rálátni innen a falura, ahol se híre, se hamva nem maradt a zsidóknak.

A főúton mégis egy fontos emlékük áll. Igaz, ma egy baptista misszionárius hely, amelynek vezetője, Nyúl Zoltán minden idelátogatót szeretettel fogad az épületben.

Azért, hogy ne a szomszédos településekre kelljen járniuk imádkozni, Ungárék 10 családnak vettek házat a a faluban, így a minjen nem lehetett gond.

A család a közösség fejlődéséért tett erőfeszítései — nomeg a hatalmas bevételeik után az államkasszába fizetett adójuk — miatt bárói rangra emelkedett. Ungárék egykori lakóháza egy korabeli legenda miatt még ma is vonza az embereket.

Igaz, hogy konkrétan egy közéleti botrányról van szó, de legalább Mikszáth Kálmánnak köszönhetően halhatatlanná tette őket. Az írót ugyanis nagysikerű regényének — A Noszty fiú esete Tóth Marivalt — megformálását a bácskai Ungár egyik lányának megszöktetése ihlette.

Ha időben jelentkezünk be, még kedvezményes szállásra is lelhetünk itt, arról nem is beszélve, hogy a több gyermekes lelkész örömmel mutatja be dokumentumait és egyházközösségének tulajdonában lévő más Ungár-relikviákat is.  

Ómoravicán pár óra alatt végezhetünk, de mielőtt tovább állnánk, mindenképpen érdemes a szomszédos pacséri (Pacir) termálfürdőt felkeresni. Állítólag az átlagban 30 fokos, sós víze miatt is kristályos csillogású, lilás-rózsaszín színű — idegrendszeri és izületi problémák oldására javallott — gyógyvízről van szó, amelyet az elmúlt évtizedben közösségi összefogással fejlesztettek ki nyilvános stranddá.

Ha megmártóztunk, és elgémberedett tagjaink újra kalandra készen, semmiképpen ne hagyjuk ki Újvidéket. Belgrád mellett itt van Szerbia második legnagyobb zsidó közössége. Éppen hogy egy rövid órácska a kiváló minőségű autópályán, és már ott is vagyunk. A sztrádákra felkészítő benzinkutak kávézóiban pedig szinte kötelező az “ex-jugó” retroslágerek beszerzése.

Ami az autópályát illeti, a kijáratnál kell fizetni, nagyjából 1000-1500 forintnyi dinárt kértek Szabadkáról érkezve a kapunál. A belváros felé laza fél óra kellett napközben, érzetre is délvidéki benyomással: balkáni forgatag dugókkal, kávéházakkal, és hömpölygő emberáradattal. De tudtuk, megéri, mert a zsidóság helyi emléke, épített öröksége csodálatosak.

Baumhorn “Zsinagóga-építő” Lipót remeke, a városi nagyzsinagóga már messziről tornyosul a többi épület felé. A 19. században egy szinte teljesen magyar közösség imaházaként épült,

a világháború előtt még 4000 ember tartozott ide, ma ennek alig tizedéről tudnak, köztük a magyar ajkú zsidók alig vannak pár tucatnyian.

A közösség puritánságáról árulkodik a szépen karban tartott templomuk belseje is. A belépéshez itt is jegyet kell váltani.

Habár először a legtöbben a festői Duna-partot és az ottani holokauszt emlékművet ajánlották nekünk is, mi úgy gondoljuk, hogy a Zsidó utcában ( Jevrejska 11 ) érdemes kezdeni. Mert nem csak a zsinagóga ér meg egy vizitet, de a szimpatikus és segítőkész helyi közösség munkatársai örömmel kötnek össze bennünket érdekes tagjaikkal.

Mi Jankov Évát javasoljuk, aki évtizedek óta szolgálja a nőegyletet, és vesz részt programok szervezésében. Kedvessége, nyitottsága miatt nyílt alkalmunk arra, hogy pontosan megértsük, mit is gondolnak saját kettős kisebbségi identitásukról a helyiek. Csodálatos közösséget szerveztek számunkra, és csak meséltek, meséltek…

EREDETI RIPORTJAINK VOL 6

No Description

Újvidéket nem hagyhattuk el úgy, hogy ne látogassuk meg a temetőt. Szinte a város közepén, nem messze egy nagy parktól a Doze Djerdja (Dózsa György ) utca 67-es szám alatt nincs nehéz dolgunk megtalálni a bejártot, amit egy monumentális ravatalozó jelez.

Békés, gondozott temetőt találtunk itt, szinte hívogatóan otthonosan éreztük magunkat. Nemcsak a kényelmesen henyélő macskák miatt, de az itt élő gondnok-család ruhaszárítója miatt is, ami a bejárat mellett majdnem belénk akadt.

Láttunk frissen mázolt sírköveket, eldobott üdítős üvegeket, virágcsokrokat — minden, ami arról árulkodik, hogy egy életben tartott zsidó közösségről van szó. Érdemes őket felkeresni, pár évig még biztosan lehet velük magyarul is beszélgetni…

Kovac Teodor, korábbi elöljáró és közösségi vezető nemrég ünnepelte 98. születésnapját. Mint arról nekünk is részletesen beszámolt, igencsak különleges életet az övé. Szerényen elsőre elutasította az ünnepre neki hozott kóser Zwack szíverősítőnket, de a találkozásunk végeztével mégis úgy döntött, hazaviszi. Szóval neki ez egy tuti ajándék-tipp.

És ne felejtsétek Mirko Ádám közösségi elnöktől megkérdezni, hogy ezt a finom csokoládét honnan szerezték???

Best of Bácska 1 – kiruccanás a szomszédba, zsidó emlékek mentén