Nemzeti emlékhelynél is népszerűbb a sárbogárdi zsinagóga

Nemzeti emlékhelynél is népszerűbb a sárbogárdi zsinagóga

Nemzeti emlékhelynél is népszerűbb a sárbogárdi zsinagóga

Kastélyt, várat, templomokat, sőt egy nemzeti emlékhelyet is megelőzve Sárbogárd zsinagógája lett Fejér vármegye legnépszerűbb épített öröksége – egy internetes szavazás szerint.

Mindez egy megyei digitális hírlap által meghirdetett „versenyen” derült ki. A FEOL című kiadvány január 20. és február 25. között külön összeállításokban mutatta be a kiválasztott hét helyszínt, majd kérte olvasóit, hogy szavazzanak.

A kiválasztott építészeti remekek között szerepelt Nádasdladány a Nádasdy-kastéllyal, Csókakő ikonikus várával, és maga a vármegyeszékhely, Székesfehérvár is, annak nemzeti emlékhelyével.

A 748 beérkezett szavazat alapján azonban alighanem általános meglepetésre mégsem a legesélyesebb jelöltre szavaztak a legtöbben, hiszen az enyészettől tavaly megmentett sárbogárdi zsinagóga nyert.

Pontos eredményt nem hoztak nyilvánosságra, azonban az kiderül a pár nappal ezelőtti cikkből, hogy az 1879-ben átadott zsinagóga közvetlenül Mezőszentgyörgy református temploma és Székesfehérvár – nemzeti emlékhely előtt végzett az élen. A listán szerepelt még Gánt Mária-kápolnájával és Csór katolikus templomával is.

Megmenekül Fejér megye utolsó eredeti zsinagógája

Fejér vármegye utolsó, valamilyen formában még ma is álló, az eredeti építés szerkezeti elemeit őrző zsinagógájáról többször is beszámoltunk már. Bemutattuk Lakk Norbertet, aki könyvet írt Sárbogárd zsidó történetéről, valamint Stern Pált is, aki gyakorlatilag “mindenes” múltkutatóként hosszú évek óta követi figyelemmel a település zsidó vonatkozású történéseit.

Ő az, aki időről-időre szolgáltatja számunkra a fejleményeket az egykor jeshivával is rendelkező közösség emlékeinek őrzéséről. Azt ugyanis egy közös erővel létrehozott szervezet irányítja.

a sárbogárdi zsinagóga több mint fél évszázad után végre olyanok kezébe került, akiknek feltett szándéka az épület és a helyi zsidó örökség megóvása.

Az 1879-ben átadott zsinagóga háborút túlélt közössége az 1960-as években — megfogyatkozott tagsága miatt — eladta templomját, és a ma már romos épület a szövetkezeti tulajdonú ÁFÉSZ ( Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet ) tulajdonába került.

Fotó: Alpern Bernadett

Az utóbbi évtizedekben földszintjén ruhabolt, az emeletén bútorlerakat működött, és bár országos műemléki védelem alatt állt, sorsa hosszú ideje bizonytalan volt.

Azonban immáron több mint egy éve az Alba Régió Kulturális Alapítvány tulajdonába került. Szándékuk egyértelmű: a zsinagógát, és amennyire lehet a város zsidó történeti értékeit, emlékezetét szeretnék a jövő számára megmenteni.

Ennek jegyében is szerveznek ismeretterjesztő programokat a városba érkező turistacsoportokkal is. Most április közepén például a budapesti Lauder Javne Iskola általános iskolás tanulói keresik majd fel a zsinagógát és a város zsidó temetőjét.

Mi lesz egy padlásnyi, 150 éves héber irattal? Új VIDEO