Best of Bácska 1 – kiruccanás a szomszédba, zsidó emlékek mentén

Best of Bácska 1 – kiruccanás a szomszédba, zsidó emlékek mentén

Best of Bácska 1 – kiruccanás a szomszédba, zsidó emlékek mentén

Összeszedtük két nagyobb csokorba azokat az élményeket, amelyeket Te is átélhetsz most, ameddig még lehet utazni… Irány Szerbia, ahol szeretettel várják a zsidó emlékek iránt nyitott utazókat. Ajánlataink, tippjeink, fotóink következnek. Első rész. Szabadka és Topolya. 

Szeged és Szabadka között alig egy foci-félidőnyi (45 perc) a távoság — leszámítva a hosszabbítás lehetőségét idéző 2×15 perc határátlépést… És bár végetértek az Európa-bajnokság izgalmai, egy délvidéki kirándulás a szenvedélyes futball-szerető szerbek teraszokat remegtető ordibálásai hiányában is sok-sok érdekességet kínál mindenkinek.

Autópályán kiváló minőségű szakaszokon Budapestről nem több mint 3 óra Szabadka, vonattal jelenleg a MÁV adatai szerint délutáni vonatok indulnak Kelebia és Szabadka között.

Van mit nézni Szabadkán

A zsinagóga kihagyhatatlan úti cél a város közepén, a vonatállomástól is alig 15 perc séta, de autóval sem különösebb művészet parkolót találni. A belváros nem túl tágas, a környékbeli kis utcák parkolóhelyei után pár perc sétával kell csak számolni.

A mézeskalács-imázs belülről a fenntartó által választott „aláfestő zene” 

révén még sziruposabb hatást kelt. De nem szabad elfeledni, hogy az alig 3 éve felújított épület korábban az omladozás szélén állt. Azóta több ezer turista látogatja az épületet, amely alkalmanként a város kulturális befogadótereként is működik.

…és lőn világosság…

Jól mutatja az épület jelenlegi zsidó imaház-jellegét, hogy szombaton is turistalátványosságként működik.

Annak abszolút pompázatosan megfelel, elég ha csak egy pár fotónkat mutatjuk ízelítőül:

természetes korabeli neológ kellék, a szárnyas orgona

Az 1902-ben felszentelt imaház Komor Marcell és ‎Jakab Dezső munkája. Az épület annyira korszakalkotó volt, hogy a teljesen hétköznapi mezővárosból a zsinagóga miatt Szabadka a magyar szecesszió egyik legfontosabb városává vált — a templom után ugyanis egyre-másra épültek fel a városban csodálatos épületek ebben a stílusban.

a magyar népmesék tipográfiája is lehetne…

Róth Miksa varázslatos ólomüveg-remekei külön tanulmányt érdemelnének. Az ő mintázatai harmóniában állnak a belsőépítészeti dekorációval: ennyire büszke, azonosulni vágyó magyar nemzeti öntudat jeleit ritkán látni imaházakban.

szívcsakra az ablakra?

Mindez egy különleges “baba-bútor” vs Ikea-praktikusság ötvözés mentén sem mutat rosszul az imapadoknál. Bár ha valaki ezeket közelebbről is meg akarja nézni a karzaton, vigyázzon a térdére. A szűk helyen könnyen jönnek a buktatók. És akkor az emeleti lépcsőket nem is említettük, amelyek inkább egy Liliput-land élményre hajaznak.

Kosárlabdázóknak büntetőpad, Szabadkán imahely

Vallási eseményt itt csak elvétve tartanak. Aki a közösség iránt érdeklődne, annak a szomszédos utcában (Dimitrije Tucović utca 13.) ezt az épületet kell keresnie, valamint Kovács Róbert irodavezetőt, aki a helyiek mindenese. Állítólag a hitközség épületében alkalom adtán tettenérni imádkozó zsidókat is, nem csak hivatali ügyeket intéző munkatársakat.

Szabadka zsidó hitközség bejárata

A Városi Múzeum épülete alig 3 perc séta a zsinagógától. Itt, a korabeli Minerva nyomda épületében tárolják a város számára legfontosabb emlékeket.

Városi Múzeum Szabadkán

A Minerva olyan kultikus nyomda volt, amelyben a Bácsmegyei Naplóval a két világháború között elhozták a helyieknek a világot. Fenyves Ferenc New Yorkból, Berlinből és még Ázsiából is számíthatott a nekik dolgozó tudósítók beszámolóira.

Még Goebbels is tudott a lapról, amelyik pedig a koncentrációs táborok létezéséről az elsők között tudósította a magyarul olvasó publikumot.

Habár az A szabadkai zsidók mindennapjai című kiállítás a nyár elején végetért, feltételezhető, hogy város számára oly meghatározó közösség emlékeit továbbra is tettenérni a múzeumban. Akit ez érdekel, annak ajánljuk az intézmény főkönyvtárosát, a mindig készséges és nagytudású Hicsik Dórát.

Szabadkán ideálisan egy hétvége alatt bejárható a legtöbb nevezetesség. Ebben már benne vannak olyan épületek is mint a Thalia Cafe sztálin-barokk téglablokkja a szellős Raichle park mellett, ahol a Raichle villa olyan mint a helyi “Cifra-palota”.

Szabadkai “Cifra-palota”

A szecessziós ház — amely ma modern galériaként működik — mögött egy apró kisutcában, remek éttermek között Mátyás király furcsa szobra köszönti a látogatót, innen pedig a korzó tényleg csak egy karcsapás. Érdemes figyelni a jugoszláv szocialista realizmus és a Monarchia eklektikájában ötvöződő építészetet. Ezek közül a városháza és a városi színház modernné formált épületei kimagaslóak.

Hamár nosztalgia, akkor romantikázni — vagy sportolni — mehetünk a Tito marsalról elnevezett lombos fákkal övezett sugárúton keresztül a “Dudova šuma” – ként ismert szép parkba, ahol nemcsak a helyi strand és uszoda, de több teniszpálya, árnyat adó kiserdő is kellemes kikapcsolódást ígér.

Akik komolyan gondolják a zsidó emlékek kutatását, azoknak kihagyhatatlan a temető. Sok helyen jártunk már, de esztétikailag és történetileg ez az egyik legkülönlegesebb.

Egy kedves temetőgondnok családjával lakik a főbejárat melletti épületben, szinte mindig otthon van, probléma nélkül engedi be a látogatkat. Szombati nap kivételével.

A temető, amely alig 10 perc autóval a belvárostól nem túl nagy, ezért egy órán belül átszelhetjük. Itt vannak a város utóbbi 250 évének legkitűnőbbjei: a nagytőkés Hartmanék, Halbrohrék, a meghatározó rabbik és községvezetők, Singer Bernáték és Milkó Izidorék és a többi korszakos személy, akik finanszírozták a város mai arculatát adó épületeket.

Látnivaló bőven akad. Stílusában is egyedi sírkövek, emlékművek fedezhetők fel a villanytelep árnyékában.

Ahol ráadásul

még egy turul madár (!) is helyet kapott azon a síron, amelyben egy olyan ember nyugszik, akit sokan azzal is vádolhatnának, hogy ő szabadította az országra Rákosi Mátyás elvtársat…

Az biztosnak tűnik, hogy Kalmár Jenőnek nagy szerepe volt abban, hogy a bácskai Adáról származó Rákosit a kommunista párt irányába terelte.

Különleges az 1848-as zsidó hősöknek állított — még Ferenc Józska császár életében (1908-ban) felavatott — emlékmű is, amely az egész országban elsőként dicsőíti a mártírokat a még regnáló államhatalom ideje alatt.

Ha nincs sok időd, ajánljuk a város profi gyalogtúrákat szervező csapatát. Azonban mielőtt továbbmennétek, Palicsot is érdemes felkeresni. Az erdő, a madárles, a gyógyfürdő és a horgásztó is csalogató, és bár nekünk nem volt rá időnk, de biztos nagy élmény lehet. Ki tudja, még a tó körül beszűrődhet a helyi vagány, Lajkó Félix muzsikája is…

Topolyára eljutni autóval alig fél óra elég lehet a 100-as úton, amely nem autópálya, tehát bepillanthatunk két-három kisebb település mindennapjaiba. Ezek nem sokban különböznek az átlagos hazai faluktól, a traktorok ugyan úgy feltarthatják a forgalmat, de legalább szellőztethetjük fejünket az agrárvidék közepette.

Első állomásnak a Városi Múzeumot javasoljuk, ahol

a most nyáron nyílt Munk Artúrról szóló kiállítással képet kaphatunk egy bácsakai zsidó író kalandos életéről. Munk nemcsak Kosztolányi és Csáth Géza cimborája volt, de állítólag tetsközelből élte át a Titanic tragédiáját is,

lévén orvosként szolgált a hajó roncsai közül embereket mentő másik hajón. Az író életművét gondozó Vastag Gazsó Hargita és férje Vastag Tibor évek óta gondozzák Topolya megmaradt zsidó emlékeit. Szívügyüknek tartják, hogy minden évben legyen valamilyen tematikus kulturális program a városban, és Memento néven a ők felelnek az éves holokauszt megemlékezésért is.

Csak kesztyűskézzel! Munk-hagyaték az emlékek gondozóinál

A fiatal házaspár segítőkészségéről ki-ki meggyőződhet maga is. Biztosra vesszük, hogy nektek is segítségül szolgálnak. Elérhetőségük iránt javasoljuk a múzeumot vagy a közösségi oldalakat. Minket például ők vittek el a város egyik legfurább és legérdekesebb tudósához, Kocsis Antalhoz.

A kép csalóka! Nem ruhásszárító, hanem olimpia-kompatibilis amatőr rádióvevő Kocsis Antal topolyai kertjében

Anti bácsi több évtizedes helytörténészi kutatások után ezekben a napokban — sokezer profi atlétához hasonlóan — az olimpiára készül.

Amatőr rádiósoknak lesz a nyári játékokkal párhuzamosan világtalálkozója. Ehhez pedig nagy reményeket fűz Topolya zsidóságának elsőszámú ismerője, aki nem mellesleg gyakorlott postagalamb-gondozó is.

helytörténész házi múzeuma…

Az Árpád-kori pénzérmék, víziló-jellegű állatok csontvázmaradványai és több száz éves fegyverek mellett a helyi izraelita közösség múltját is kutató férfi volt az, aki lassan negyed százada elkezdte a zsidó temető megmentését. Erről is mesélt részletesen videónkban:

EREDETI RIPORTJAINK VOL 5

No Description

Kocsis Antal temetőmentő akciójához sok száz önkéntest tudott rávenni. Az ő közös munkájuk nélkül aligha nézne ki így a topolyai zsidó temető:

Ráadásul a ravatalozó kívülről is impozáns lett,

és az egykori dzsungel-állapotokra emlékeztető, szeméttárolónak is használt sírkertet olyan praktikus térképpel is ellátták, amelynek köszönhetően manapság sokkal reménytelibb az ott családjuk múltja után kutatók dolga is:

Kocsis Antal jelenleg is dolgozik a helyi zsidóság történetén, több ezer oldalnyi dokumentum közül próbálja öszeállítani a település zsidó monográfiáját. Tőle hallottunk először arról is, hogy a helyi sportéltben meghatározó szerepet töltöttek be a zsidó hittestvéreink. Atlétika, bírkózás és futball szerelmesei is sokat köszönhetnek nekik. Sőt,

az 1913-ban alakult Topolyai Sport Club (TSC) első támogatójának azt a Beer Károlyt tartják, aki helyi hentes és mészárosként az első labdát ajándékozta a város csapatának.

A TSC hamarosan felavathatja Szerbia legújabb stadionját, és ezzel tovább erősítheti presztízsét a regionális futball szakmában, amelynek utánpótlását tekintve egyedülállónak számít: az egész ország legjobb futballakadémiáját ugyanis szintén itt hozták létre.

A TSC új stadionja hamarosan megnyitja kapuit

Arról, hogy miként tartják számon ma is a zsidó értékeket a futballklubnál, és hogy lesz-e Beer Károly VIP-lelátó a stadionban, majd a Best of Bácska 2-ben olvashattok. Érdemes lesz velünk tartani, mert Zenta, Moravica és Újvidék turisztikai tippjeivel is jövünk.

Akik nem engedtek a 48’-ból: bevezetés vajdasági magyar zsidóság történetébe