Zentai “Partizán”-foglalás, avagy ismét zsinagóga lesz a tornacsarnokból

Zentai “Partizán”-foglalás, avagy ismét zsinagóga lesz a tornacsarnokból

Zentai “Partizán”-foglalás, avagy ismét zsinagóga lesz a tornacsarnokból

Visszakapja szakrális méltóságát Zenta utolsó zsinagógája, az egész Vajdaság egyetlen még meglévő szefárd zsidó épített öröksége. A romos épületet a helyeik csak “Partizánként” ismerték. Az utóbbi évtizedekben különféle sportcsapatok edzőtermeként funkcionált. Szerbiában forgató csapatunk a Magyar Nemzeti Tanács vezetőjétől értesült a 220 millió forintos magyar állami pénzből szervezett felújítás részleteiről.

A bácskai kisváros alig 20 ezres lakosságából mára egy-két család maradt hírmondónak az egykori virágzó zsidó közösségből. Aktív hitéletről, vallásos buzgalomról nem lehet beszélni. Az a néhány ember, aki számára számít valamit is kulturális- és vallási öröksége, leginkább a szomszédos Szabadkát látogatja — szinte kizárólag csak nagyobb ünnepekkor.

Azonban a város vezetői elérkezettnek érezték az időt arra, hogy kezdjenek valamit házaik között fellelhető, egyre romosabb, de még mindig impozáns zsidó örökséggel:

az 1928-ban átadott szefárd közösség tagjai számára létesített imaházat most felújítják, kulturális befogadóteret, és emlékkiállítást is kialakítanak benne, némiképp rehabilitálva szakrális méltóságát.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke

— minderről Hajnal Jenő mesélt Csapatunknak Zentán, a romos épületben épp azon a napon, amikor az első épület-állványozó munkások megérkeztek a helyszínre.

Az egyik legnagyobb határontúli magyar  érdekvédelmi szervezet, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kifejtette: a zsinagóga 1956-ig szolgálta a közösséget, utána — lévén az alijázás után az utolsó zsidók is elhagyták Zentát — a város tulajdonába került, és azóta nincs szakrális funkciója.

Jelenleg a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központhoz tartozik, és a felújítás után is kulturális célokat szolgál majd:

egy kétszintes kiállítóteret terveznek, ahol a képzőművészeti galéria mellett a város vezetésével közösen a zentai zsidóság emlékmúzeumát hozzák létre, amelyben a helyi zsidóság történetét mutatnák be.

Az épület egyik különlegessége, hogy ez az utolsó meglévő szefárd imaház a Vajdaságban. És bár szó szerint nem lesz többé szakrális funkciója, azért az eddigi izzadságcseppes, dohos, fülledt és penésztől is rothadásnak indult szent térben ezentúl egy sokkal emelkedettebb kulturálsi aktivitás veheti majd kezdetét.

Ráfért már a ráncfelvarrás…

Hajnal Jenő, aki maga is csak pár utcányira lakik a helyszíntől kiemelte: a felújítás során az épület teljes homlokzatát felújítják, az eredeti állapotba állítják vissza. Az április közepén indult munkálatok vélhetően az év végéig eltartanak majd.

Mint a Magyar Nemzeti Tanács elnöke emlékeztetett, az egykori zsinagóga hosszú évtizedekig szolgálta a várost mint a Partizán sportklub egyik központi épülete — innen is ragadt rá a “Partizán” név –, ahol több szakosztály sportolói is edzhettek.

Kiemelkedő eredményeket értek el a zsinagóga épületében pallérozódott kézilabdázók és a bírkózók, de könnyen előfordulhatott, hogy a magyar labdarúgó válogatott egyik ékköve, a zentai születésű Nemanja Nikolics is itt rúgta a bőrt!

Akár Nikolics is a zsinagóga környékén kergethette a labdát…

Hajnal kollégája és zentai polgártársa, Czegledi Rudolf polgármester egy helyi lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy 220 millió forintból valósulnak meg az építési munkálatok, és 100 százalékban magyar állami támogatásról van szó.

Zentán 1944 előtt több mint 2000 zsidó élt. Több imaházban is felhangoztak az imádságok, reggeltől estig teljes kóser szertartások szerint élte a maga színes és különböző világát a városi zsidóság.

A többség a neológ irányzathoz húzott a 19. század második felében végbement “egyházszakadás” után, azonban jelentős maradt az orthodox közösség is. Sőt, jelentős haszid-szefárd csoportok is érkeztek a maguk kulturális szokásaikkal — ahogy a szóbanforgó zsinagóga is példázza.

Az egykori szefárd közösség első iamháza, feltételezések szerint ennek az épületnek a helyére építettek 1928-ban az új zsinagógát, amelyet most felújítanak

Mivel a város egykori nagyzsinagógáját lebontották, mára a zentai zsidóság egyetlen fennmaradt épülete a város területén a most felújítás sorsára jutott épület. Ottjártunkkor mi lehettünk az egyik utolsó sportolók, akik kosárra dobhattak egy ottfelejtett kézilabdával, vagy megpihenhettek a csendes kis öltözőben.

Ezekért a cipőkért már aligha jönnek vissza…

Ez a kép is erről tanúskodik. Beszélgetőpartnerünk Pejin Attila helyi lakos és történész barátunk, a bácskai zsidóság egyik legnagyobb tudósa, és a Zentai Városi Múzeum egyik vezetője. A tőle hallottakról majd egy későbbi írásunkban számolunk be.

A kispadon a Csapat és Pejin Attila