Elkezdhetik a beszántásra ítélt zsidó temető körülkerítését

Elkezdhetik a beszántásra ítélt zsidó temető körülkerítését

Elkezdhetik a beszántásra ítélt zsidó temető körülkerítését

A napokban szakértők különleges talajradarral mérték fel a hajdú-bihar megyei Hencidán pár hete még felszámolásra ítélt zsidó temetőt. A település polgármesterétől minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy körülkerítsék, és ezzel megmentsék az emlékezetnek a(z) — előzetes információnál jóval több — sok tucat zsidó ember végső nyughelyét.

1877 és 1945 között Hencidán 72 dokumentált temetés volt, ezeknek az anyakönyvi bejegyzéseknek a kópiái egy önkéntes múltkutatónál, Balázs Istvánnál vannak. Ezt a kutató osztotta meg velünk azok után, hogy az elmúlt hetekben több helyen is megírták:

“újrahasznosítás” miatt lezárták Hencida köztemetőjének egy részét, ahol egykori zsidó lakosok sírjai is találhatók. A döntést azzal indokolták, hogy a “sírhelyeket legalább két évtizede nem látogatják, nem gondozzák”, és a település temetkezési helyhiánnyal küzd.

Az első hírekben még alig pár sírkőről lehett hallani, maga a polgármester is csak annyit mondott, hogy a zsidó sírkövek a bezárásra és újrahasznosításra szánt terület szélén, a többi sírtól elkülönülve vannak. “Több közülük még mindig áll, de csak nagyon kevésnél lehet elolvasni a neveket.” – fogalmazott Szemán László.

Ezzel szemben Balázs István információi szerint nem csak az az érdekes az érintett temetővel kapcsolatban, hogy több mint 70 zsidó sírja található benne, de egy Hencidáról elszármazott férfi az 1960-as években Izraelben tett hivatalos visszaemlékezése szerint — amelyet a kutató a Jad Vashem Múzeumból szerzett meg —

Hencida önkormányzata egy adományozott telek ellenében szerződésben vállalta a zsidó temető gondozását.

Erről szól az 1961-ben kelt visszaemlékezés, amelyet Szabó Miklós — akkori izraeli lakosú — kepzőművész írt alá, és amelynek digitális másolatát Balázs István nekünk is megmutatta. Mindenbizonnyal ez a rejtélyes információ is számíthatott akkor, amikor a közelmúltban Hencida jelenlegi polgármestere és Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) elnöke személyes megbeszélést tartott.

A felektől egyöntetűen úgy értesültünk, hogy jó hangulatú és konstruktív eszmecserét folytattak, amelynek következménye volt, hogy a múlthéten már a Mazsök szakértőinek — hazánkban egyedülálló — talajradar-vizsgálatát el is tudták végezni.

Első látványra eléggé kaotikusnak tűnt a helyszín, de aztán az első napi munkálatok után már azért érezhető volt, hogy habár a gazos szakaszoknál a legtöbb sírkő kidőlt állapotban volt, ez mégis csak egy rendbehoztható temető lehet.

— mondta érdeklődésünkre Zsoldos Ferenc, a Mazsök “talajradar-kommandójának” egyik tagja.

Az általa készített — és ebben a cikkben látható — fotókon is jól látszik, hogy több épp sírkő is akad a nagy területen, és bár bőven akad még gazosításra váró rész, de idővel el lehet majd keríteni a zsidó sírokat. Zsoldos Ferenc szerint megtalálták a régi határvonlakat, de még egyszer legalább vissza kell menniük, hogy folytassák a felméréseket.

Eddig 11 sírt találtak, de vélhetően lesz még több az L-alakú temetőben, amely a becslések szerint 150 méterszer 110 méternyi területet ölel fel.

A többitől távolabb, a temető szélén találták meg azokat a sírokat, amelyek az 1961-ben Izraelben visszamlékező Szabó Miklós családjáé lehettek — tette hozzá Zsoldos.

Érdeklődésünkre mind Hencida polgármestere, mind pedig Szabó György, a Mazsök elnöke azt erősítette meg, hogy közösen folytatják tovább a szükséges munkálatokat ahhoz, hogy méltóképpen elkülönítsék az összes hencidai zsidó sírhelyet.

Továbbá dolgoznak azon is, hogy egy romos állapotú — vélhetően holokauszt áldozatainak neveit tartalmazó — nagyobb méretű sírkövet is rendbehozzanak. Ezt 1945-ben a túlélők csináltatták meg a 20-25 helyi mártír emlékére.

 

Megmenekül az “újrahasznosításra” szánt hencidai zsidó temető