Megmenekül az „újrahasznosításra” szánt hencidai zsidó temető

Megmenekül az „újrahasznosításra” szánt hencidai zsidó temető

Megmenekül az „újrahasznosításra” szánt hencidai zsidó temető

A hajdú-bihar megyei Hencidán mégsem szántják be zsidó emberek földi maradványait. A település polgármestere erről tájékoztatott bennünket. A Mazsökkel (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány) már arról tárgyalnak, hogy mikor kezdik meg a zsidó sírok felkutatását. 

„Minden megoldásra nyitottak vagyunk” – ismételte több alkalommal is telefonon Szemán Lászó polgármester, aki hétfőn azzal keresett meg bennünket, hogy „most vette észre, volt több nem fogadott telefonhívása” pénteken.

Aznap jelentettük hírközlő portálok közül elsőként, hogy lezárták Hencida köztemetőjének egy részét, ahol egykori zsidó lakosok sírjai is találhatók. A döntést azzal indokolták, hogy a “sírhelyeket legalább két évtizede nem látogatják, nem gondozzák”.

Zsidó temetőt hasznosítanának újra Hajdú-Bihar megyében

Az alig 1000 fős település polgármestere, Szemán László hétfőn arról tájékoztatott bennünket, hogy a temető lezárt, és újrahasznosításra szánt részén „több mint 100 éves temetések is vannak”, és a nagyságrendileg

több ezer négyzetmeteres területen alig fél tucat sírkőről lehet bármit is megállapítani a jelzések alapján.

Szemán László úgy tudja, hogy a zsidó sírkövek a terület szélén — a szokásosnak mondhatóan — a többitől elkülönülve vannak, több közülük még mindig áll, de csak nagyon kevésnél lehet elolvasni a neveket. Ezért, ha valakinek az fontos, nyitottak arra, hogy segítsenek abban, hogy a sírokat — akár külön kerítéssel elkülönítsék, és — ne bolygassák.

Szerinte pár tucat zsidó család tagjait temethették oda az 1945 előtti évtizedekben. Azzal kapcsolatban, hogy mit gondol az önkormányzat temető-felszámolási döntését követő széleskörű elégedetlenségről, a polgármester úgy fogalmazott:

nem akartak senkit megbántani, pusztán helyhiány miatt kellett megoldást találniuk. „Lehet, hogy nem ez a legjobb opció a problémánkra” — tette hozzá.

Felvetésünkre, amit Hencidáról elszármazott barátainktól hallottunk, miszerint a döntéssel a település saját történelmének egy részét is eltörli, Szemán László azt mondta:

A múltat nem mi töröljük el, eltörölte azt már az idő.

A Mazsök talajradar-kommandója

A polgármester — hangjából ítélve abszolút jó szándékkal, mindenféle esélyét sem megadva annak, hogy egykori Jobbikos politikusi múltjára is gondltunk volna — ezután arra biztatta csapatunkat, hogy próbáljunk meg segítséget toborozni annak érdekében, hogy ha az nekünk fontos, akkor a zsidó sírhelyeket önerőből óvjuk meg.

Beszélgetésünk után nemsokkal értesültünk arról, hogy Szabó György, a Mazsök (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány) elnöke egyeztetést kezdeményzett a polgármesterrel, sőt, arról is megállapodtak, hogy a következő napokban a Mazsök szakemberei a helyszínen fogják felmérni a sírokat, ezzel megtéve mindent azért, hogy őseink nyugalmát megőrizzék.

A Mazsök mellett a Bennem Élő Eredet csapata is kutatja a temetőket, igaz, a mi módszereink nem feltétlenül profizmusukról ismertek. De ha érdekel Tokaj és Kisvárda sírkertje, ebben a videóban — sok egyéb mellett — bemutatjuk azokat is. 

EREDETI RIPORTJAINK VOL 8

Tokaj , Kisvárda , Bennem Élő Eredet , KATZ DÁVID , Kenu, Élők és Emlékek,