Ezt még Bástya elvtárs se hagyná ki! Kiállítás-ajánló Szegedről

Ezt még Bástya elvtárs se hagyná ki! Kiállítás-ajánló Szegedről

Ezt még Bástya elvtárs se hagyná ki! Kiállítás-ajánló Szegedről
Szeged egyik legsikeresebb zsidó családjának, a Holtzereknek állít emléket egy napokban nyílt kiállítás. A Tisza-parti város futballját (is) elindító, nemesi rangjában Bástyai nevet kapó család múltja nem csak a kiállítást külföldről támogató családtagok számára fontos, de a helyi hitközségnek is, akik minél több szegedi zsidó család történetét szeretnék feldolgozni.

„Eltűnt családok nyomában – a Holtzerek” szól a a hivatalos címe egy családtörténeti kiállításnak, amelyet a Szegedi Zsidó Hitközség Archívuma szervezett, és amelyet január 31-ig lehet megnézni Szegeden. A megnyitó ezen a héten volt, ebből az alkalomból kerestük meg a kiállítás kurátórát és a szegedi közösség elnökét.

Egy régi vágyállom válik valóra ezzel a tárlattal, hiszen a város gazdag múltjájnak számos meghatározó zsidó családja volt, akik sokat tettek Szeged hírnevének öregbítéséért. A Holtzerék az elsők, akiket részletesen bemutatunk a nagyközönségnek, és tervek szerint más családtörténetekről is lesznek idővel kiállítások.

— foglalta össze a kezdeményezés alapötletét Frauhammer Krisztina. A szegedi néprajzkutató, aki kurátorként segítette a tárlat megvalósítását kiemelte: az alapgondoltat a hitközség korábbi elnökétől származik, Lednitzky Andrástól.  A munka megvalósításához Ábrahám Vera, az archívum “20 éve önkéntesként dolgozó lelkes gondozója” kérte fel Horváth-Lindberg Judit, a Holtzer család ma Svédországban élő tagját.

A szegedi Új Zsinagóga egyik termében 10-12 tablón mutatják be az 1790-körül Magyarországon letelepedett család sikertörténetét, amely végigköveti az egykori házaló-, kiskereskedőből textilipari mágnásokká váló Holtzerék életének főbb állomásait.

Löw Imánuel rabbi tervrajza, kiemelten az egyik adakozó Holtzerrel

Hitközségi elöljárók, jótékonysági adományozók, virilisták — a legnagyobb városi adózók — és a szegedi élet kulturális-, politikai- és sportéletének meghatározó tagjai kerültek ki a Holtzerékből

— hangsúlyozta a kurátor a család jelentőségével kapcsolatban. Elsősorban a magyar gazdaság fellendítéséért végzett munkájuk és hatásuk miatt Ferenc József császár 1911-ben nemesi rangot adományozott nekik, így lett belőlük Bástyai.

Az egyik legkiemelkedőbb családtag Holtzer Tivadar volt, aki Szeged első jelentősebb sportklubjának, a Szegedi Atlétikai Klubnak volt a főmágnása. Fontos szerepet vállalt abban, hogy a klub egyik szakosztályaként a város első labdarúgócsapatát sikerre vigye, ezzel az egyik legerősebb magyar vidéki alakulattá is formálja.

Saját pénzéből a mai Kisstadion helyén 1912-ben új — akkoriban az egyik legmodernebb hazai — stadiont is építtetett. Bástyai Holczer Tivadar az akkori szakírók szerint több, mint 1 millió koronát és pengőt fektetett a szegedi labdarúgásba – mai értékre átszámolva ez több, mint 1 milliárd Ft-ot jelent…

Holtzer Tivadar iránt érzett tiszteletből a focicsapat felvette a Bástya nevet is, az együttes komoly sikereket ért el hazai és nemzetközi szinten is a második világháború előtti évtizedekben.

A család sok másra is költött vagyonából: támogatott iskolákat, kórházakat, művészeket. Például mintegy 20.000 koronát adományoztak a mai is álló, és a kor sztárszobrásza, Strobl Alajos által készített Széchenyi-szoborra.

Az önkéntes Holtzer-nagyi

Ez is egy jó példája annak, hogy a helyi zsidók mennyire fontosnak tartották kifejezni lojalitásukat hazájukhoz, Magyarországhoz. Szeged a 20. század elején a magyar zsidóság neológ irányzatának egyik fellegvára volt, meghatározó többségben olyan asszimilált családokkal, akik számára a zsidó hitük és hagyományaik megélésével szemben sokszor sokkal hangsúlyosabb volt a magyar nemzeti identitásuk.

A mostani kiállításon a Holtzerék családfájának 130 feletti tagját sikerült beazonosítaniuk az archívumok és a külföldre elszármazott családtagok segítségével.

Mintegy 30 személlyel részletesebben is foglalkoznak a tematikus tárlaton, ahol bemutatják többek között a gazdasági-, kulturális-, szociális-, filantróp hatásaikat, de szó lesz a személyesebb, kettős — zsidó-magyar — identitásukról és a holokauszt alatti és utáni történeteikről is.

A Holtzerék közül 1945 után is többen válhattak elismert emberekké választott hazájukban. Többek között Angliában, Venezuelában, Amerikában, Svédországban vagy Kanadában is éltek/élnek leszármazottak. Ezek közül többeket sikerült nemcsak arra rávenni, hogy támogassák a kiállítás létrejöttét, de páran csatlakoztak a szegedi hitközség tagjai közé is — mesélte nekünk a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke.

Mint Buk Istvántól megtudtuk, nem csak Hont Ferenc Kossuth-díjas rendező, színházesztéta, a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik elindítója emelkedik ki a család holokausztot túlélt tagjai közül, de akadtak festők, tudósok, politikusok, sőt, egy angol királyi udvarban szolgált tekintélyes solymár is közöttük.

Bástya és elvtársai

A tablók mellett 12 “lapozgatható füzet” is része a kiállításnak. Ezek digitális formában segítik a több mint 200 éves családtörtént befogadását. Hallgatható/látható lesz az egyik ismertebb utód, Stephen de Bastion filmzeneszerző, zongoraművész zenéje, interjú Bódis-Wollner Iván kutatóorvossal  és egy beszélgetés Horváth-Lindberg Judittal, a kiállítás legfőbb támogatójával, a család Svédországban élő tagjával — tudtuk meg a kurátortól.

Az „Eltűnt családok nyomában – a Holtzerek” című családtörténeti kiállítás 2022 január 31-ig látogatható a Szegedi Új Zsinagóga kiállítótermében.

Szegedi Tóraavatás közel 100 év után