Van képünk hozzá! Fotóriport Balatonfüred-Kővágóőrs-Hévíz-Keszthely

Van képünk hozzá! Fotóriport Balatonfüred-Kővágóőrs-Hévíz-Keszthely

Van képünk hozzá! Fotóriport Balatonfüred-Kővágóőrs-Hévíz-Keszthely

Az első két videónk készítése és a balatoni régióról szóló írásaink mellett számtalan csodát láttunk. Itt csokorba válogattunk ezekből.

Balatonfüred: Mindenki ismeri a “magyar tenger” kulturális fővárosát. És a település legrégebbi épületét? A középkori “Füred” falu templomaként,  első említése egy 1267-ben kiadott oklevélből ismert. Eredetileg Szent Margit tiszteletére építettek. 170 évvel ezelőtt a református egyház úgy döntött, hogy eladja helyi zsidó közösségnek.

Kikaseroltatták az épületet, amelyhez a kor egyik legnagyobb rabbija, a pozsonyi Chatam Sófer (ismert még Schreiber Mózesként) adta az áldását.

Ma az egyik legmodernebb magyar interaktív múzeum kapott otthont a zsinagóga mellé felhúzott épületben. (Zsidó Kiválóságok Háza) Az intézmény vezetője, Olti Ferenc saját érintetsége okán is a város egyik dombján lévő zsidó temetőben a halhatatlan filozófus tiszteletére Heller Ágner Emlékparkot is kialakított.

A kilátás és a csöndes park igazi átszellemülésnek is terepe. Érdemes felkeresni, a kulcsot a múzeum munkatársain keresztül lehet kérni a park és a temető bejáratához. Bár a terület egyik kőfalú kerítésén át is lehet mászni. A temetőben nyugszik a térség egyik nagyhatású orthodox rabbija, Goldstein Ezra is.

Goldstein Ezra rabbi sírköve

Kővágóörs: A Káli-medence egyik legnépszerűbb üdülő-települése. Romos zsinagógája több mint 200 éve áll. Lassan 80 éve közösség nélkül. Terménytároló és raktár is volt a 20. század nagyobb felében. 30 éve Cseh Tamás és barátai elérték, hogy műemlékvédelmi státuszba vegyék. Az elmúlt időkben pedig egy elkötelezett baráti társaságnak sikerült saját kézbe venni az épületet.

Van esély arra, hogy megmentsék a teljes pusztulástól.

Gőzerővel folyik az állagmegőrzés, és nagyban a források felkutatása arra, hogy ismét zsinagógává tehessék, mintegy szezonális imaházzá és kulturális befogadótérre.

Mi nagyon drukkolunk Nekik, családilag is gyakran járunk Kővágóörsön, de az eldugott zsinagóga körüli kisutcákban eddig mindig kóbor kutyák csaholása riasztott el bennünket attól, hogy közelebb férközzünk a különleges épülethez.

Talán a jövőben ez másképp lesz. Forgatásunk alkalmával találkoztunk Vikor Andrással, aki abba is beavatott bennünket, hogy ő és társai arra is szeretének vállalkozni, hogy gondjaikba veszik a település szélén található apró zsidó temetőt is.

A temető pár éve így nézett ki:

Nem lenne rossz, ha az ország másfél ezer zsidó temetőjének többségére ilyen állapotok lennének jellemzőek…

Persze akadnak romos sírkövek is, de összességében látszik, hogy itt rendet tartanak. Isten tartsa meg jó szokásaikat:

Egyik kedvenc fotóm innen:

Ez is mutatja, hogy a helyi közösségnek hosszú évtizedekig jelentős szerepe, rangja és szerepe volt a térségben.

Minderről hiteles visszamelékezést és életút interjút adott nekünk Hátszegi Julika, aki a háború után született és 14 éves koráig élt Kővágóörsön családjával.

Kővágóörstől Rogán Antalig — Julika nem hallgat, de mesél

Hévíz

városában az 1970-es évekig állt az a zsinagóga, amelyet alig 10 évig használhattak rendeltetésszerűen. 1944-ben ugyanis deportálták az egész egyházközösséget, akiket ugyan oda vittek, mint a keszthelyieket. Végállomás: Auschwitz. 

Mégis egészen különleges élmény volt Szarka Lajos társaságában bejárni a Schulhoff-testvérek által világhírűvé tett fürdőváros legfontosabb emlékeit. Ez a kép az egyik legmegrendítőbb volt. A zsinagóga egykori helyszínén készült. Közvetlen a tó partja mellett, mutatava, hogy a zsidók mennyire szerették a gyógyvízi élményeket, és hogy mennyire hittek abban is, hogy a rekreáció nélkülözhetetlenül része életünknek.

Keszthely ma már az egyetlen olyan Balaton körüli település, ahol továbbra is minden péntek este összegyűlnek a hívek. Minket a pandémia kellős közepén is kedvesen és készséggel fogadtak a helyi közösség vezetői. Megható volt velük együtt emlékezni arról a gazdagságról, amit őriznek a városban.

A láng őrzői: Rejtő Gábor és Szarka Lajos

Az eredeti, majd 300 éves zsinagógát ugyan az az építész tervezte, aki a Festetics-kastélyt. Ez is mutatja, hogy már a kezdetek kezdetén milyen jelentékeny volt a helyiek ereje.

Ma már Keszthely egyik legnépszerűbb petanque-pályája is itt van: a zsinagóg előudvara, háttérben maga az imaház

Nem akartunk belülről is fotókat mutatni. El kell menni, és meg kell nézni személyesen is, micsoda örökségre vigyáznak a helyiek. Itt Rejtő Gábor közösségi elnök a bejáratnál látható. Rá mindenben lehet számítani.

Itt pedig nem csak a zsinagóga látható, de közvetlenül előtte az a kert, ahol a világhírű zenész, Goldmark Károly először hozta rá a szívbajt a házmesterre… Édesapja ugyanis, mint a helyiek megbecsült kántora, itt lakott. A kicsi Károly pedig innen indult világot meghódító útjára.

Stábunk innen indult tovább Taliándörögdre, ahol Szőke András filmrendezővel beszélgettünk a bennünk lévő eredet jelentőségéról. Ebben a videóban nem csak ő szerepel, de láthatjátok hévízi és a keszthelyi nevezetességeket és különlegességeket is.

“Jézuskától a géppuskáig”, avagy kire maradt a szamár füle? – Eredeti riportjaink VOL 2