Magyar középiskolások csoportja utazik a napokban Izraelbe, hogy egy olyan Szenes Hanna-emléktúrán vegyen részt, amely a tragikus sorsú cionista költőnő életét és munkásságát mutatja be. A 10 napos programot a Mazsök és a cfáti Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma közösen szervezi.
A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) az izraeli nemzeti hős születésének 100. évfordulójára szervezett — tavaly júliusban indult — emlékévének egyik kiemelkedő programját eredetileg tavaly őszre tervezték, azonban a koronavírus-járványhelyzet miatt el kellett halasztani az utat.
Most azonban, jövő hétfőn egy 23 fős delegációval indul Tel Aviv irányába a Mazsök csapata, amely néhány kísérő mellett az ország több hazai középiskolájából válogatott 16 éven felüli diákokból áll.
Az utazásra azok a tanulók kaptak meghívást, akik ez elmúlt évben részt vettek, és a különféle kategóriákban győztesként végeztek a költőnőről elnevezett szavalóversenyen.
A magyar diákok számára Izraelben több helyszínen is igyekeznek majd bemutatni Szenes Hanna örökségét és a zsidó állam kiemelkedő személyiségeinek panteonjában betöltött ikonikus szerepét.
Szenes Hanna szellemét jubileumi rendezvénnyel idézték meg Debrecenben
Ennek jegyében a szervezők gyakorlatilag egy komplett Szenes Hanna-zarándoklatot kínálnak a magyar csoport számára: olyan helyekre viszik el őket, ahol a cionista hős 18 éves korától 23 éves koráig élt és alkotott. Kibucokba, meghatározó városokba, és természetesen a holokauszttal foglalkozó emlékmúzeumokba is szerveznek látogatást.
Lesznek közös foglalkozások, edukációs rendezvények is, de a társaságot -- lévén jutalomútról van szó -- szinte állandó mozgásban tartva több mint 20 különféle helyszínre viszik el. Ezek között olyan városok és olyan természeti látványosságok is vannak, mint Haifa, Jeruzsálem, Tel Aviv, Tiberiás, Masszada vagy Jaffó.
A magyar diákok Cfáton meglátogatják a társszervező intézmény Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumát, és természetesen Jeruzsálemben a Jad Vasem múzeumot is.
A csoport abban a kibucban -- Szdot Jám -- is elszállásolják, ahol Szenes Hanna maga is élt, sőt, egyike volt a kibuc alapítóinak 1940-ben. Itt élt, dolgozott, írta naplóját és verseit - előbb magyarul, később héberül.
A kibuc főterén működik egy múzeum, amely azoknak az ejtőernyős hősöknek állít emléket, akik Szenes Hannával együtt vettek részt az akkori brit fennhatóság alatt álló Palesztinában az angol hadsereg kiképzésén. A hadművelet célja az lett volna, hogy a főleg magyar származású cionistákat Jugoszláviába ledobják, és ők megkíséreljék valamilyen módon megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását.
Hannának nem volt szerencséje, mert habár a brit királyi légierő ejtőernyőseként 1944 márciusában sikeresen landolt Jugoszlávia partizánok ellenőrizte területén, nemsokkal azután, hogy átlépték a magyar határt, elfogták őt, és bebörtönözték.
Brutálisan megkínozták, majd 1944. november 7-én bírósági tárgyalás nélkül 23 évesen kivégezték. Földi maradványait 1950-ben a jeruzsálemi Herzl-hegyen helyezték örök nyugalomra. Azóta Izrael államának egyik legfontosabb nemzeti hőseként tisztelik. Verseit a mai napig himnuszként éneklik.
Szenes Hanna 1921 július 17-én született Budapesten, asszimilálódott zsidó családban. 1939-ben, 18 évesen emigrált Palesztinába. A második világháború alatt azért lépett be a Brit Hadseregbe önkéntesként, hogy részt vegyen a zsidó ellenállási mozgalomban.
Ahogy nekünk Szabó György, a Mazsök kuratóriumi elnöke korábban megfogalmazta,
a centenáriumi emlékévvel az a szándékuk, hogy a méltó tisztelgés mellett a tucatnyi rendezvényükkel -- koncertek, kiállítások, oktatási programok és könyvkiadás -- jobban megismertessék Magyarországon is az innen származó izraeli-magyar cionista hős történetét.
A Bennem Élő Eredet csapata is elkíséri a Mazsök-küldöttségét, és unorthodox módszereinkkel rögzítjük is az iskolások izraeli felfedezéseit.