Hosszú idő után ismét kitárja kapuit Fejér megye utolsó, még eredeti formájában álló zsinagógája, a sárbogárdi, amelyet helyi polgárok összefogással pár hónapja mentettek meg az utókornak. Különleges vendégeket is várnak most vasárnapra, július 24-ére, amikor is kiállításokkal és mártír megemlékezéssel készülnek a szervezők.
Idén tavasszal értesültünk arról, hogy Sárbogárdon egy több mint 130 éves zsinagógát – sok évtizedes mostoha sorsa után – itteni civilek egy helyi rabbi-dinasztiából származó pesti úrral összefogva megvettek a korábbi tulajdonosától, aki évek óta elhanyagolta a romos, omladozó épületet.
Nem ez volt az első zsidó imaház a településen, mert a krónikák szerint a zsidóság már a 18. században jelen volt. Első imaszobájuk 1799-ben épült, s az első rabbi feltehetőleg Bischitz Salamon, jeles talmudtudós volt, aki Prágából menekült a városba.
A most vasárnap, július 24-én sok-sok év után ismét nyitott kapukkal szolgáló zsinagógát 1879-ben adták át. Akkor aligha akadt bárki is, aki sejthette volna, hogy mára ez maradt a megye utolsó, még egyben lévő zsidó imaháza.
Ahogy azt Stern Páltól, a helyi zsidó közösség múltjának gondozójától, „mindenes” önkéntesétől megtudtuk, idén a mártír istentisztelet egy különleges esemény lesz, hiszen egyrészt a temető mellett a zsinagógában is lesz program, másrészt több olyan külföldről is érkező vendégről is tudnak, akik – innen elszármazott családtagjaik ellenére – eddig még sosem voltak a településen.
A temetőben a hiányzó zsidó hitközség miatt egy ökumenikus megemlékezés lesz. Ezt azért is érzem szimbolikusnak, mert ez a közös alkalom is segített abban, hogy megőrizzük a temető gondozását és a zsinagóga megmentését is együtt érjük el
-- fogalmazott Stern Pál, aki hozzátette: beszédet mond dr. Kék Emerencia docens, a római katolikus egyházközség elnöke, Kovács Csongor református lelkész, Váraljainé Melis Orsolya evangélikus lelkész és Keresztes Zoltán a Hit Gyülekezete lelkipásztora is. Kaddist Fináli Gábor rabbi fogja mondani, aki gyermekkorának jelentős részét egy másik Fejér megyei településen, Martonvásáron töltötte.
A tervek szerint a vendégek ezután a sírkerttől az onnan nem túl messze lévő zsinagógához mennek, ahol a korábbi években csak az épület mellett, kívülről volt alkalmuk emlékezni.
Ezúttal viszont az Alba Régió Kulturális Alapítvány által kezelt épület belső tereiben is betekintést nyerhetnek. Ennek elsősorban az az oka, hogy a komoly beruházást igénylő épületet végre szakemberek vették kezelésbe.
Még nem tudni pontosan, hogy mikor és mennyi pénzből újulhat meg a zsinagóga, de olyan többéves átalakítási folyamatban gondolkodnak, amely visszaadja az épület eredeti belső állapotát is, és a városban élők számára egy új kulturális befogadó-, kiállító hellyé válhat -- egy állandó zsidó helytörténeti tárlattal.
Egyelőre a helyi építési vállalkozók az utóbbi hónapokban több elkerülhetetlen állagmegóvó intézkedést eszközöltek a belső térben. Nemrég az elektromos hálózat részbeni felújítása történt meg, a napokban pedig beépítették a bibliai hivatkozású színekkel helyreállított Dávid csillagos ablakot, valamint az egykor bútor raktárként is használt épületnél az egyik megvizesedett oldalrámpát elbontották, és
végre eltávolították a bútorboltra emlékeztető cégértáblákat is!
-- mesélte Stern Pál, aki kifejtette:
Lakk Norbert helytörténész több panelből álló helytörténeti kiállítása mellett az Izraelben élő Alpern Bernadett fotóművész funkciójukat vesztett európai zsinagógákról szóló sorozatának tárlata is hozzáférhető lesz.
Nagy örömünkre szolgál, hogy a rendezvényünkön köszönthetjük a fotóművésznő izraeli és magyarországi családtagjait is, akik most lesznek első alkalommal Sárbogárdon.
Sok-sok évvel ezelőtt itt lakott Bernadett nagypapája, akinek felmenőit nagy becsben tartották. Többségük azonban odaveszett a holokauszt alatt, és a nagypapa sem tért ide már soha többet vissza -- tette hozzá Stern Pál.
“Zsidók vagyunk, de ezt nem szabad elmondani senkinek” – identitáskeresés fotográfiával
A zsinagógában a kiállítások mellett köszöntő beszédek is lesznek. Nem csak a polgármester és a megyei közgyűlés elnöke, de a régió országgyűlési képviselője is jelezte már szándékát arra, hogy szerepelne a felszólalók között.
Hogy a zsinagóga és a helytörténeti kutatások miképp is néznek ki a mi lencséinken keresztül? Íme a legutóbbi, Sárbogárdon is forgatott kisfilmünk:
'Soha egyetlen rabnak eszébe nem jutott volna innen meglépni"
Kutatásaink most Fejér megyébe(vármegyébe) hívtak , ezen belül Sárbogárd , Kápolnásnyék és szépen haladunk Székesfehérvár irányába. Szokatlan helyzetek és mo...