Volt hírszerző és lánglelkű poéta, hadnagy és kórházak alapítója. Lefokozták, száműzték elkötelezet hazaszeretetéért. Az ország eldugott sarkából indította egészségügyi misszióját Korányi Frigyes, Nagykálló büszke szülötte. A település díszpolgára, Harsányi Gézáné emlékezik az egyik legnagyobb hatású magyar orvosra.
Ha Kelet-Magyarországon, a Nyírség homokdombos táján eljutunk a történelmi Szabolcs megye szívébe, az egykori megyeszékhelyre, a nagymúltú Nagykállóba, és a nevezetességek, jeles személyiségek iránt érdeklődünk, nem kell sokat keresgélnünk. A Fő tér délkeleti szögletében álló ház homlokzatán márványtábla hirdeti bő száz esztendő óta, hogy idősebb tolcsvai báró Korányi Frigyes (született Kornfeld Frigyes) itt látta meg a napvilágot, 1828. december 20-án.
Édesapja Kornfeld Sebald maga is az orvoslást tekintette élethivatásának, de a betegek gyógyítása mellett a vidéki élet hátrányai ellenére tudományos munkát is folytatott, és publikált. Az ifjú Frigyes Miskolcon kezdte, Szatmáron folytatta, és Egerben fejezte be középiskolai tanulmányait.
Bár a Petőfi Sándorral való találkozás hatására füzetnyi verset írva a költészet vonzásába került, egyetemi éveiben tagja volt az egyetemi ifjúság radikális irodalmi társaságának, 1844-től mégis édesapja akarata szerint a pesti orvosi karon tanul tovább.
1848. március 15-én ő is lelkesen csatlakozott a forradalmi ifjakhoz. Két társával Ő viszi meg a pozsonyi országgyűlésnek a pesti forradalom hírét, egy ízben hírszerző feladatot kapott. Orvostanhallgatóként előbb nemzetőr, majd a Szabolcs vármegyei önkéntes zászlóalj gyógyszertár parancsnoka, aztán a nyíregyházi katonakórház főhadnagya, a szabadságharc végén pedig a 104. honvédzászlóalj főorvosa lett. 1848-ban apja kezdeményezésére felvette a Korányi nevet. Az orvosi tanulmányok befejezése után műtősnövendék Bécsben.
Politikai okokból kitiltották a két fővárosból, és internálták szülővárosába, Nagykállóba, így itt kezdi orvosi pályáját 1864-ig.
Gyermekéveivel mindösszesen 37 évet élt szülőhelyén. Közben 1862-ben megválasztják Szabolcs megye főorvosává, s e minőségében a kolerajárvány megállítására kis járványkórházat alapított Nagykállóban. 1859-ben házasságot kötött Bónis Sámuel országgyűlési követ lányával Malvinnal.
Szabolcsi évei alatt megtapasztalta a tuberkulózis és a szegénység összefüggését.
Apósa közbenjárására 1964-ben megszűnt ellene a száműzetés, Budapesten lesz egyetemi magántanár, majd a belgyógyászati tanszék vezetője. Orvosi és egészségügyi szervező tevékenysége már életében biztosította a legmagasabb szakmai és közéleti elismerést.
1878-ban kezdődött meg az I. belklinika (ma Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, rövidebb nevén „Korányi Kórház”) építése saját tervei alapján, melynek átadása után egészen haláláig igazgatója lett és maradt. „Klinikáján” – Magyarországon elsőként, de a korban sem túl elterjedt módon – bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi-, bakteriológiai- és röntgenvizsgálatokat.
Előadásaiban, szakirodalmi tevékenységében a kor leghaladóbb, legkorszerűbb tudományos nézeteit propagálta és érvényesítette.
Részt vett az 1870-es évek egészségügyi reformjainak előkészítésében és kidolgozásában ennek révén számos korábbi, még tanulmányútjai során megfogalmazódott reformelképzelését keresztül tudta vinni. Munkássága elismeréseként 1884-ben „tolcsvai” előnévvel nemesi, majd 1908-ban bárói rangot kapott, 1891-ben a főrendiház örökös tagja lett.
1884-ben, amikor a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta, már életművét, a magyar tudományos belgyógyászat megteremtését is értékelte. Szakmai vonatkozásban is a legmagasabb tisztségeket töltötte be: volt rektor és orvoskari dékán. A Budapesti Orvosegyesület, az Országos Közegészségügyi Tanács, az Igazságügyi Orvosi Tanács elnöke, számos hazai tudományos társaság tiszteletbeli tagja.
Kezdeményezésére indult meg az aktív megelőző és gyógyító küzdelem a tuberkulózis (tbc) ellen, melynek keretében aktívan részt vett a tüdővizsgálói rendelőhálózat (ma: tüdőszűrő állomások) kiépítésében, elterjesztésében.
1913. május 19-én hunyt el Budapesten. A következő évben szülőházát a Szabolcs megyei Orvosszövetség és Nagykálló emléktáblával jelölte meg. A Korányi család 1875-ig lakott e hajlékban.
Leszármazottjai között egész sor jeles személyiség, tudós, orvos, gyógyszerész, politikus található: a nagy orvos egyik fia Dr. Korányi Sándor belgyógyász, egyetemi tanár, másik fia ifj. Korányi Frigyes több ízben pénzügyminiszter — mellékesen zeneszerző is volt. Unokája prof. Dr. Korányi András belgyógyász. A család jeles tagja Dr. Korányi Imre a budapesti Műegyetem Kossuth-díjas professzora, számos nagy európai folyami híd tervezője.
Ma élő jeles leszármazottja prof. Dr. Korányi László diabetológus, Korányi Frigyes Imre nevű öccse a tiszaeszlári per szakértője, gyógyszerészdinasztia alapítója, lánya Korányi Anna az egyik legkiválóbb magyar festőnő a XIX.sz. végén.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy tolcsvai báró Dr. Korányi Frigyes és utódai az 1820 és 2020 közötti 200 évben a magyar tudományos élet, a társadalom kiválóságai voltak.
Korányi doktor szülőháza később is, 1965-ig lakóházként funkcionált. Ezután került Nagykálló község tulajdonába. A város szolgálati lakásként hasznosította 1965-ig. Tolcsvai báró dr. Korányi Frigyes nevét, emlékét a szülőhelyen középiskola, utca, és a város egészségügyben dolgozó jeleseit elismerő díj is viseli.
1970-től 2013-ig Emlékház minőségben muzeális célt szolgálva látogatható volt, s bemutatta Korányi Frigyes munkásságát, és a dinasztia orvos és gyógyszerész jeleseit. 2013-ban az épület állapota erősen megrongálódott, beázások, repedések miatt a kiállítási anyagot biztonságba helyezték, azóta nem látogatható.
Úgy tudjuk, hogy a lassan egy évtizede elhagyatott Korányi-házat nem akarják parlagon hagyni. Városvédők civi kezdeményezésre egy alapítvány (Korányi ház felújításáért Alapítvány) is létrejött pár éve, és folyamatosan küzdenek az emlékház megmentéséért. Kerestük a polgármestert is, várjuk válaszukat, annál is inkább, mert jövöre lesz Korányi halálának 100. évfordulója.
Addig is ajánljuk ezt a kisfilmet, amiben e cikk szerzője meséje közben még dalra is fakad kameránk előtt. Végül is egy zenetanártól ez már csak természetes…
Nagykállói Csodarabbi /Gödény György Megtisztít/Fahidi Éva Üzenete/Debrecen Első Zsinagógája
No Description