190 éve született Pepi, az elfeledett zseni

190 éve született Pepi, az elfeledett zseni

190 éve született Pepi, az elfeledett zseni

Joachim József, egy burgerlandi magyar orthodox zsidó család “Pepije” volt,  aki éppen 190 évvel ezelőtt született. Azóta sem volt sok olyan magyar muzsikus, akinek ilyen nagy hatása lett volna, mégis, géniusza alig pislákol emlékezetünkben. Szembeszállt Liszttel és Wagnerrel, Felix Mendelssohn legjobb tanítványa, Robert Schumann és Johannes Brahms legjobb barátja volt.

A gyapjúkereskedő papa, Julius Joachim és felesége egy kis burgenlandi faluban, Köpcsényben (ma Kittsee) egy ortodox zsidó közegben nevelte nyolc gyermekét, akik közül József éppen 190 éve, 1831. június 28-án született.  A köpcsényi kehilla egyike volt annak a hét magyar zsidó közösségnek, amely az Esterházy család védnöksége alatt jöhetett létre.

Pepi kétévesen, egyik testvérétől kapott hegedűvel kezd el játszani, ekkor még csak kevesen sejthették a családból, hogy pár évtizeddel később

Joseph Joachimként vált a XIX. század egyik ünnepelt hegedűművészévé, zeneszerzőjévé és karmesterévé. Olyan tekintélyek kedvelték játékát mint Viktória királynő Angliában, I. Miklós cár Oroszországban, és II. Frigyes Ágost szász választófejedelem, V. György hannoveri király, aki ráadásul egyenesen barátjának is tekintette.

A család egy jobb élet reményében 1833-ban költözik Pestre, Pepi még nincs nyolcéves, amikor első mestere, a lengyel Serwaczynski Szaniszló fellépteti a pesti Nemzeti Kaszinó színpadán. Már a hangverseny szünetben felsejlik egy nagyszerű zenei pálya esélye: a főúri közönség valósággal megrohanja a kis művészt. Brunszvik Teréz grófnő bátyjával, Ferenc gróffal (Beethoven barátjával és mecénásával), és Rosty báróval, Eötvös József báró apósával az élen pártfogásukba  veszik Józsefet. Ettől fogva rendszeresen meghívják a két főúri család egy-egy estélyére kamarazenélésre.

Tehetsége égbekiáltó. De legalább is Bécsig mindenképp elér a híre. Ide küldik továbbtanulni. Nem is akárkihez ajánlják: az udvari zenekar tagja, és a bécsi Konzervarórium leghíresebb tanára, a szintén magyar zsidó, Böhm József veszi szárnyai alá. Beethoven és Schubert barátja szinte fiává fogadja Pepit, akit saját lakásába is odavesz, és többször is szerepelteti az intézmény zenekarában.

Négy év után Böhm ajánlólevelével a zsebében Lipcsébe utazik, hogy Felix Mendelssohn tanítványául szegődjön. Valami újabb zsidó összeesküvés? A mester és tanítványa kiváló munkakapcsolatot ápol, sőt, Mendelssohn maga jelenti ki, hogy Joachim a legkedvesebb tanítványává érett. 

Joachim József, a fiatal tündöklő üstökös

Azt nem tudni, hogy a zenei taulmányai közepette volt-e lehetősége egy méltóságteljes bármicvóra, de a krónikák szerint 13 éves korában már Londonban is elkápráztatta a közönséget, amiről a helyi lapok is beszámoltak:

a “the celebrated Hungarian boy” 1844-ben meghódítja Angliát. Több koncerten fellép, nemcsak a közönség, de a nagy művészek is el vannak tőle ájulva.

Mestere, Mendelssohn karmesteri pálcája alatt Beethoven Hegedűversenyét játssza olyan érzékenységgel, hogy királynők és fejedelmek is látni, hallani akarják. Innentől kezdve élete végéig Európa uralkodóinak egyik kedvelt muzsikusa lesz. Viktória királynő meghívja magához, de utazik majd II. Frigyes Ágost szász királyhoz, és I. Miklós orosz cárhoz is.

A méltóságok kegyei mellett az intellektuális elit is rajong érte:

személyes kapcsolatai a kor nagy politikusaival, költőivel, zeneművészeivel, írókkal már-már legendásak. Berlinben köt jó ismeretséget Bismarckkal, Londonban Carlyle-val, a neves történetíróval, Tennysonnal, a költővel, Thakerayval, a regényíróval.

Társaságához tartozik a kor három nagy festőegyénisége, Alma Tadema, Herkomer, és Leighton is. Oxford, majd Cambridge, sőt, később Glasgow egyeteme díszdoktorává avatja, a bonni Beethoven-ház Egyesület elnökévé választják.

Még mindig csak 15 éves amikor Liszt Ferenccel együtt adja elő Mendelssohn hegedűversenyét. Joachim és Liszt életre szóló barátságot köt, és a fiú Weimarba is költözik Liszt miatt, aki akkor az udvari zenekar karmestere. Mire betölti huszadik életévét, már világos számára, hogy zenei világa gyökeresen különbözik Liszt, de főleg a személyesen is megismert Wagner eszményképétől.

Olyannyira, hogy ennek a meggyőződésének Brahmsszal és Schumann-nal összefogva hangot is ad. Brahms, akivel sokat koncertezik együtt, neki írja hegedűversenyét. Sőt maga Joachim ad tanácsokat a német mesternek a versenymű komponálásakor.

Kis túlzással Brahms neki köszönheti a karrierjét. Joachim híre ugyanis akkor már bejárja az egész világot.

1863-ban Joachim feleségül vette Amalie Weiss énekesnőt. 1866-ban Berlinbe költöztek, és Joachim alapító tagja és igazgatója lett a Berlini Királyi Zeneakadémiának. Rá egy évre megalapítja a Joachim-vonósnégyest, amellyel élete utolsó éveiben is gyakran koncertezik Magyarországon. A zenekart Európa legjobbjai között tartották számon.

Nevezetes tanítványai voltak többek között Hubay Jenő, Auer Lipót — vele mi is foglalkoztunk korábban — és a lengyel Bronislaw Hubermann, aki cionista bevándorlóként még az 1930-as évek közepén alapította meg a Palesztin Filharmónikusokat, amely a neves Izraeli Filharmónikusok jogelődje volt.

Élete során számos hegedűn játszott. Nevezetes esemény, amikor például Robert Schumann egy eredeti Stradivarius-hegedűt ajándékoz az ifjú művésznek, akinek ez élete első Stradivariusa. Élete második, Stradivarius mester alkotta hegedűjét is ajándékba kapja, mégpedig Mendelssohntól, amelyet sok-sok esztendő múlva Joachim továbbajándékoz Karl Klingler nevű kedves tanítványának.

Élete során további hat ilyen nagyszerű és egyedülálló Stradivarius-hegedű átmeneti tulajdonosa lesz.

Nagyobb hegedűművésznek tartják, mint zeneszerzőnek. A korabeli kritika viszont legalább annyira lelkesedett szerzeményeiért, mint virtuóz játékáért. Magyar hegedűversenyét tartják a legtöbbre, bár már a Google sem igen tud a létezéséről. Arról semmiképp, hogy a közelmúltban például előadták volna.

Első pesti fellépésének ötvenedik évfordulóján hónapokig tartó ünnepségsorozatot rendeznek tiszteletére országszerte. Budapestre még életének utolsó éveiben is eljár hangversenyeket adni világhírű kvartettjével. Bárhová is vitte jó sorsa, halála pillanatáig magyarnak vallotta magát, 77 éves korában hunyt el Berlinben.

A berlini Akadémia hálából és tiszteletadás végett felkéri Otto Lessing szobrászművészt, készítse el Joachim József mellszobrát, amelyet 1913-ban felavatnak és elhelyeznek az Akadémia koncerttermének emeleti részén. A szobrot a náci hatalom a művész zsidó származása miatt később eltávolítatta.

A ma emberének, Weimarban, fiatalok számára kiírt nemzetközi zenei verseny őrzi nevét. Joachim önálló kompozíciói kevéssé ismertek; műjegyzékében rövid, de különleges műveket találunk. Több hegedűdarabot komponált (köztük három hegedűversenyt), valamint nyitányokat Shakespeare-drámákhoz, így a Hamlethez és a IV. Henrikhez. Számos kadenciát írt Beethoven és Brahms műveire. Legnépszerűbb műve a Magyar Concerto (II. d-moll concerto, Op.11).

Itthon kevés szó esik róla, pedig most ünnepeljük születésének 190. évfordulóját, egy Mazal Tovot minimum megérdemel ő is!

Legyenek büszkék Auer Lipótra! – üzeni a világhírű hegedűs