Havonta átlagosan két-három istentiszteletet rendeznek Sopronban, ahol három vendégrabbi is szolgálja a közösséget. És habár jelenleg a sólet a legnagyobb vonzerő, a napokban új zsinagógát megnyitó közösség vezetője bizakodó a jövőt illetően.
Az ország legújabb zsidó imaházát középkori épületek maradványain építették újjá — mindezt Sopron városának támogatásával. A több mint 700 éves belvárosi templom korábban a Zsidó utcában volt, de aki most járna arra, az Új utca 22-es házat kell, hogy keresse. És ha megtalálja, egyszerre két épületet is megcsodálhat, mindkettőt a közelmúltban újjították fel:
Világviszonylatban is különleges épített örökség kelt most életre azzal, hogy a gótikus stílusban épített zsinagóga helyreállítását a helyi önkormányzat 20 millió forinttal támogatta. Az imaház mellett egy korábbi vélhetően vendégfogadó/kórház (középkori nevén: ispotály) is része az átadott épületeknek. Utóbbiban lesz az új otthona a Soproni Zsidó Hitközségnek.
— mondta el nekünk telefonon Büchler András, a városi hitközség elnöke, aki hozzátette: volt egy megállapodás köztük és a város között, amelynek értelmében Sopron új turisztikai látványossága nem csak a zsidó polgároknak szól majd, de mindenki számára elérhető aktív kulturális- és oktatási feladatokat is ellátnak majd az intézményben.
Sőt, ahogy az a múlt héten látványos keretek között, Tóra-menettel, a polgármester, Farkas Ciprián jelenlétében rendezett ünnepségen elhangzott, Sopron saját költségvetéséből újabb 30 millió forintot különítettek el a városban található másik – ortodox – zsinagóga felújítási terveinek elkészítésére.
És hogy mi a helyzet most az ottani zsidó élettel? Vannak többen, akárcsak maga az elnök is, akik más városokból járnak ünnepek alkalmával a közösségi eseményekre. Ahogy Büchler András félig(?) viccesen említette,
ha imádkozunk, 25-en vagyunk, ha sólet is van, akkor 50-en, de ha csak sólet van, akkor akár 80-an is…
Büchler különben a Mazsihisz vezetőjétől, Heisler Andrástól kapta pár évvel ezelőtt azt a lehetőséget, hogy „tegyen valamit” az elöregedőben lévő soproni közösségért. Büchler, aki privátban több mint egy évtizede könyvkiadással foglalkozik, gyakran említi, hogy kapcsolatuk a közösséggel az első pillanattól fogva kölcsönösen jó.
A 40-es éveinek elején járó, agilis Büchler optimista, és nagy erőkkel készül arra, hogy például népszerű neológ rabbikkal közösen próbálják életben tartani a zsidó szellemiséget a városban. Ennek jegyében
átlagosan havonta 2-3 alkalommal sikerül elcsábítani Sopronba olyan vallási vezetőket, mint Deutsch Péter — aki rabbiként vett részt a minapi átadón is –, Darvas István vagy Radnóti Zoltán, akiknek közreműködésével mindenki átélheti a sábeszi istentiszteletet.
Jelenleg (még) nem reális azt gondolni, hogy a zsidóság iránti kíváncsiságuk miatt százával fogják a közeljövőben megrohamozni a belvárosi zsinagógát — jegyezte meg az elnök, aki szerint már csak fizikai okok miatt is egyszerre nem tudnak 40-50 főnél többet beengedni az középkori stílusú negyed épületébe. A most újjáéledt imaházat — hosszú évszázadok után — csak az 1960-as évek végén tárták fel.
Az „Ózsinagógá”-nak elnevezett romos épület ezek után sikerült műemlékjellegűen helyreállítani, majd pedig mostantól ismét egy tisztességes zsidó imahellyé tenni. Mazal Tov, Sopron!