A Talmudtudó nagypapa, a kállói Rebbe-öröksége, és Marc Chagall barátsága mind-mind formálta sokoldalú tehetségét Ámos Imrének, aki 115 évvel ezelőtt született Nagykállóban. Eredeti nevét egy prófétáéra cserélte, de sorsát ígysem kerülhette el. Vajon mennyire ismert ma az ő, és felesége, Anna Margit munkássága?
Ámos Imre Nagykállóban, a zsinagógáról elnevezett Zsidó utcában született 1907. december 7.-én. Eredeti neve Ungár Imre volt, apja Ungár Zsigmond kiskereskedő, édesanyja Liszer Paula, a helyi zsidó iskola jeles tanárának — Lisser Adolfnak volt — a lánya.
A nagypapa egy köztiszteletben álló talmudoktató is volt. A szülőhelyhez való kötődéséről tanúskodnak Ámos későbbi (1937-ben leírt) sorai:
”Tele vagyok emlékképekkel és misztikus gyermekkori mesék – Kálló szent levegője, Nagyapám talmudi meséi és magyarázatai -, tudat alatti és tudatos lerakódásaival.”
Az apja korai halála miatt az anya két gyermekével hazaköltözött a szülei Csillag utcai házába, és segítségükkel ott nevelte gyermekeit. (A ház helyét emléktábla jelöli)
Ámos az Ungár Imre nevet nem szerette. Ezért azt 1931-ben Álmosra változtatta. S csak amikor barátai emlékeztették rá, hogy ez ősmagyar hangzású név, akkor (1935-ben) döntött – véglegesen – Ámos, az első kispróféta neve mellett.
Első képeit még Ungár néven szignálta, később külön versben is kiemeli a bibliai Ámosz (Amos) prófétával való „rokonságát”. A névváltozás egyben az újjá/mássá születés-magaválasztás gesztusa is. A gyermek Imre az elemi iskola befejezése után a helyi Szabolcs Vezér Állami Gimnáziumban folytatta tanulmányait, itt érettségizett jeles eredménnyel.
Már középiskolás évei alatt kiderült sokolalú tehetsége: kitűnően hegedült – el tudta játszani Beethoven hegedűversenyének szólóját- versírással is sikeresen próbálkozott, és kiválóan rajzolt, festett.
A festőművészet vonzotta, mint életpálya, de nagyapja a biztosabb egzisztenciát ígérő építészmérnöki tanulmányokat ajánlotta neki, mert az első világháború utáni Magyarországon ez látszott praktikusabbnak. Ám amikor 1925-ben megkapta sikeres érettségi bizonyítványát, a család szerény anyagi helyzete nem tudta biztosítani számára a továbbtanulás anyagi fedezetét.
Csikósok cimborája volt az egyik legismertebb magyar csodarabbi
Budapestre 19 éves korában érkezik Ámos, magával hozva a nagykállói chaszid népi vallásosság naiv, meseszerű elemeivel átszőtt gondolatiságot. Mindenki érzékeny, álmodozó alakként emlékezett rá. 1930-tól társa lesz Anna Margit, ő az egyetlen, akihez a bezárkózott művész szorosabban kapcsolódott egész életében.
Nem lévén pénze a képzőművészeti tanulmányokra,
először a Láng ezüstgyárban fizikai munkás lesz, majd a csepeli zománcgyárban helyezkedik el mint zománcfestő.
Két év múlva egy jómódú rokon támogatása tette lehetővé számára tanulmányai megkezdését. Párhuzamosan tanult a műegyetemen és a képzőművészeti Akadémián, ahol Rudnay Gyula és Vaszary János tanítványa. Nemsokkal később végleg elkötelezi magát a festészet mellett. 1937-ben Anna Margittal, aki akkor már felesége, eljutnak Párizsba, a nagy példaképhez Marc Chagallhoz. Azonban megélhetési nehézségeik, pénzhiány miatt a fiatal pár hamarosan hazaköltözik.
Chagall hatására megfogalmazza festőművészi célkitűzését. Úgy akar festeni, hogy a képein ott legyen a megtapasztalt valóság, és egyidejűleg az is, amit azzal kapcsolatban gondol, vagy érez. A művészettörténet Ámos alkotói stílusát az asszociatív eszpresszionizmushoz sorolja. Szívesen festette emlékképeit, asszociációit, melyeket gyöngyházas árnyalatú halvány színekkel vitt vászonra. A képek realitását valóságon túli jelentéssel ruházta fel.
1938-tól a nyarakat Szentendrén töltötték. Sajátos szimbólumrendszert alkotott, amely megváltoztatta festői stílusát is. Ekkor zsidó motívumok, zsidó tematika és profétikus elemek jelennek meg alkotásaiban. Képein megjelenik a nagykállói Taub Eizik Izsáknak , a híres csodarabbinak, a magyar haszidizmus meghonosítójának eszmei világ. pl. Hajnalvárás c. és a Noé bárkát épít c. képeken megjelenik a kakas figurája, a Purimkor ima előtt énekelt „Szól a kakas már” kezdetű énekre utalva.
Munkásságában idővel a hangsúly áttevődik a grafikára. Zsidóüldözések és sorozatos megaláztatások idején készíti linóleummetszet sorozatát, a „Zsidó ünnepek”-et. Az ünnepek hangulatát, az áhítatot és emelkedettséget érzékeltetik a lapok. Háborús grafikái megrendítő erejűek, sajátos szimbólumrendszerükkel külön fejezete a magyar képzőművészetnek.
Irodalmi értékű naplót vezetett, és verseket is írt, ám 1938-tól a hírhedt zsidótörvények értelmében sikerei, díjai ellenére munkaszolgálatra vitték őt is, 1942-től gyakran orosz földre.
Naplója, és vázlat füzetei megőrizték a megélt, és lejegyzett, megrajzolt borzalmakat. Amikor a Budapesti pályaudvaron vesztegeltek az emberekkel tele vagonok, még ki tudta adni az apró ablakon Anna Margitnak a füzeteket. Abban a reményben, hogy csak karanténban tartják őket pár napig. De a vonatok kigördültek egyre messzebb a hazától a német haláltáborok felé… Ordruf haltáborában látták őt utoljára.
Utoljára azt látta, hogy egy rózsaszín ruhás orosz kislány kezecskéjével a levegőbe kap nevetve egy elröppenő madár után. Aztán egy nagy dörrenés…. és nem volt többé tudomása semmiről.”
-- olvasható egyik utolsó feljegyzésében.
Emlékét szülővárosában utca neve, emléktábla, a város művészeit elismerő díj, és 52 képét bemutató állandó kiállítás őrzi. Az Ámos Képtár anyagát 1971-ben adta át a művész özvegye, Anna Margit Nagykállónak. Ámos volt gimnáziumának egyik termében nyílt meg 2005-ben az állandó kiállítás, amelyen a művész 47 akvarellje, szén, tus vagy ceruza rajza mellett öt nagy, 1940 után vászonra festett olajképe látható.
A gyűjteményt telefonon előre egyeztetett időpontban tárlatvezetésen mutatják be. Ámos emlékét ápolják Szentendrén is, ahol saját múzeumban - Ámos Imre-Anna Margit múzeumban lehet megcsodálni munkáit. Legalább is ideális körülmények között. Mert
bár a hely valódi különlegessége Szentendrének -- maga Anna Margit sírja például az épület udvarán található! --,
sajnos jelenleg az épület nincs abban az állapotban, hogy a több mint 100 műalkotást a látogatók egész évben megcsodálhassák. Ugyanis a tárlat az épület állandó vizesedése és szigetelési problémák miatt csak átmenetileg, a szárazabb, nyári hónapokban van nyitva.
Mint azt a múzeumot üzemeltető Ferenczy Múzeum osztályvezető-kurátorától, Kígyós Fruzsinától megtudtuk: több tíz millió forintra lenne szükség ahhoz, hogy ezt a problémát meg tudják oldani, és ezzel állandó elérhetőséget tudjanak biztosítani a művészpáros munkáihoz.
Nem gondolom, hogy csak egy Chagall-epigon lenne Ámos. Az ő művészete markáns és egyéni a hazai kultúrtörténetben, de még nincs kellőképpen feldolgozva. Az ő szélesebb körű nemzetközi ismeretsége is várat még magára. Sok munkája létezik még, amely nem került be a műkereskedelembe
-- tette hozzá Kígyós Fruzsina.
Ehhez a portréhoz forrásként Böhm Ágnes és Harsányi Gézáné különféle tanulmányaiból válogattunk. Azok, akiket érdekel, hogy Nagykálló tiszteletben álló helytörténésze, Harsányi Gézáné miként idézte fel nekünk városa zsidó eredettörténetét, azoknak ajánljuk ezt a videónkat:
Nagykállói Csodarabbi /Gödény György Megtisztít/Fahidi Éva Üzenete/Debrecen Első Zsinagógája
No Description