Lezárták Hencida köztemetőjének egy részét, ahol egykori zsidó lakosok sírjai is találhatók. A település önkormányzata ezt azzal is indokolta, hogy 20 éve senki nem jár oda, és helyhiány miatt szükséges a bővítés. Hencida jegyzője tőlünk értesült a vallásjogi aggályokról, de nyitottak az ötletük újragondolására.
Az alig 1000 fős település polgármestere, Szemán László 10 napja rendelte el, hogy zárják be Hencida köztemetőjének azt a szakaszát, ahol néhány tucatnyi zsidó ember is nyugszik. A kiadott „hirdetményükben” úgy fogalmaztak, hogy
a régi Jókai utcai bejáratnál lévő temetőrész lezárása a mai napon megtörtént mivel a lezárt terület újra betemetésre kerül.
A döntést — amelyhez általuk ismeretlen emberek nyugvóhelyének kétoldalas listáját is csatolták — azzal indokolták, hogy a „sírhelyeket legalább két évtizede nem látogatják, nem gondozzák”.
A hencidai önkormányzat lépését a közösségi oldalakon érzelmes kommentárok követték, a különféle tónusú hozzászólások általános megdöbbenést tükröznek. A véleményformálók értetlenkedéssel fogadták a helyi testület és a polgármester elhatározását. Szerettük volna telefonon elérni Szemán László polgármestert, de többszöri hívásunkra sem vette fel telefonját.
A község jegyzőjét, Barcsai Sándort viszont meg tudtuk kérdezni a döntésük hátteréről. Szerinte egyszerűen arról van szó, hogy
Hencida temetőjében helyhiány van, ezért vált szükségessé olyan „gondozatlan, már-már elhagyatott területek” újrahasznosítása, amilyen a szóbanforgó rész is.
Felvetésünkre, hogy nem gondolják lépésüket aggályosnak amiatt, hogy a zsidó vallásjogban az eltemetett emberek nyugvóhelye szent és sérthetetlen, Barcsai nem adott egyértelmű választ, amelynek egyik oka az is lehetett, hogy erről neki nem volt ismerete. Azt viszont hozzátette, hogy nyitottságot mutatnak döntésük újraértelmezésére abban az esetben, ha egyes csoportokat jogaikban, szokásaikban vagy vallásukban megbántottak volna.
Hencidán 1944-ig alig pár tucat zsidó család élt, saját imaházuk nem volt, a közösség a szomszédos berettyóújfalui zsinagóga egyházközösségéhez tartozott
— mondta érdekődésünkre Heller Zsolt, a Debreceni Zsidó Hitközség egyik történész-kurátor munkatársa, aki szerint az ilyen temető-felszámoló esetek sajnos nem egyediek, és fontos róla beszélni az elhunytak emléke miatt is. Másoktól, hencidai kapcsolatokkal rendelkező barátainktól azt hallottuk, hogy
a mostani temető-újrafelhasznosítási kísérlet olyan, mintha Hencida önkormányzata nemcsak negligálná, de el is akarná törölni a saját múltjának egy fontos részét.
A szóbanforgó területen ugyanis — a zsidó sírok mellett — olyan 100-150 éves sírokat is beszántanának, amelyek a település egykori meghatározó közösségi tagjainak — orvosoknak, földbirtokosoknak — is végső nyugehelyéül szolgál.
Az önkormányzat hirdetményében azt is közzé tették, hogy 2022 április 20-ig várják azok jelentkezését, akiknek bármi ismerete lenne az érintett részen eltemetettekkel kapcsolatban, és aki a területen még meglévő maradványokat máshol kívánná eltemetni.
„Kérjük, hogy aki felvilágosítást tud nyújtani a temető részen még meglévő sírhelyeken nyugvók leszármazottairól, az jelezze az önkormányzatnál.” — fogalmaznak. Biztosra vehető, hogy Szabó György, a Mazsök (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány) elnöke is jelezni fog az önkörmányzat felé. A temetők gondozásáért évek óta sokat tevő szervezet vezetője ugyanis szintén a közösségi oldalakon folytatott diskurzus részeként azt tette közzé, hogy hétfőn hivatalosan is megkeresik Szemán László polgármestert.
Kisteleken is talált földalatti sírokat a Mazsök temetővizsgáló talajradarja – VIDEÓ