Sajtómágnás, aki a Mein Kampffal figyelmeztetett – VIDEÓVAL

Sajtómágnás, aki a Mein Kampffal figyelmeztetett – VIDEÓVAL

Sajtómágnás, aki a Mein Kampffal figyelmeztetett – VIDEÓVAL

Kevesen tettek többet a magyar szellem felvilágosításáért a Vajdaságban a két háború között mint Fenyves Ferenc. A szabadkai Minerva nyomda vezetőjére és a Bácsmegyei Napló korszakos figurájára emlékezünk.

Romániában született, Szerbiában hunyt el, de az egyetemes magyar sajtótörténet egyik kiemelkedő alakja volt a ma már szinte teljesen elfeledett Fenyves (Friedmann) Ferenc.

Ő érkezett első gyermekként 1885-ben az erdélyi Nagyszentmiklóson élő Friedmann családba, ahol a kereskedő papa és a háztartásbeli mama összesen hat gyermekért felelt. Többen már Szabadkán születtek, ahová a család 1894-ben költözött.

Fenyves Ferenc szabadkai kisdiákként nagy változáson ment át amikor osztálya Toncs Gusztávot kapta meg magyartanárnak. A később irodalomtörténészként és tudósként is önálló hírnevet szerzett Toncs tanár úrnak köszönhetően

Fenyves Ferenc gyermekeivel (fotó: Szabadkai Városi Múzeum)

Fenyves minden érdeklődése, minden ambíciója az irodalom felé fordult. Kétségkívül nagy szerepe volt ebben osztálytársainak Kosztolányi Dezsőnek, Brenner Józsefnek, a későbbi Csáth Gézának valamint Munk Artúrnak és másoknak.

Az iskolai szabályok értelmében az iskolai önképzőkör működő tagjai csak hetedikesek és nyolcadikosok lehettek, de Kosztolányi, Fenyves és mások már ötödikes korukban “titkos” irodalmi egyesületet alapítottak és ifjúi lelkesedéssel “alkottak”. Később Kosztolányi apjának – aki az iskola igazgatója volt — fülébe jutott a földalatti szervezkedés és az igazgatói lakásban tartott gyűlések híre is.

Becitálta lakásába a kör tagjait, és megtiltotta nekik, hogy lapot adjanak ki. Fenyves Ferenc azonban nem nyugodott. Az írás, szerkesztés és lapkiadás szenvedélye hajszolta és új lapot indított, de ebből már csak két szám jelent meg.

Arról, hogy milyen is volt kezdetben viszonya Kosztolányival, a Szabadkai Városi Múzeum munkatársa, Hicsik Dóra így mesélt nekünk:

Fenyves Ferenc

No Description

Fenyves Ferenc 1903-ban érettségizett és akár barátai – Csáth vagy Kosztolányi is — Budapestre ment továbbtanulni. Fenyves jogászhallgatóként indított. Kosztolányi tanárnak készült, Munk orvosnak. Fenyves elég hamar elhanyagolta a jogi tudományokat. Nem is titkolta, hogy újságíró szeretne lenni.

Bent akart élni a redakció levegőjében, a zsurnaliszták lelkes, szenvedélyes, bizarr társadalmában. Be is került a Budapesti Napló szerkesztőségébe.

Olyan legendás alakokkal mint Vészi József, Kabos Ede vagy Bíró Lajos ismerkedett meg, akik pedig a fiatalembert beavatták a modern újságírás és szerkesztés tudományába. A Budapesti Naplón kívül külsőzött a Borsszem Jankónak, az akkori idők legfélelmetesebb de egyben legnépszerűbb vicclapjának is. A humor mindvégig maradt erős oldala Fenyves Ferencnek.

Fenyves Ferenc Budapestről gyakran visszatért Szabadkára, és magával hozta nemcsak az új nyugati szellemet, hanem a modern újságírás módszereit is.

Azt a modern, nagyvonalú, európai stílust akarta megvalósítani, amelyet a Budapesti Naplónál látott.

Szabadkán az akkori lapok legjelentősebbikei ezek voltak: a Bácsmegyei Napló, Bácskai Hírlap és a Bácskai Napló. A Bácsmegyei Napló 1907-ben már Fenyves Ferenc szerkesztésében jelent meg.

Olyan újságot akarok csinálni, – írja – amely hangot adjon a haladás iránti vágynak, amely sürgesse és konstatálja a fejlődést. A Bácsmegyei Napló lesz, ami mindig volt: az őszinte meggyőződések bátorszavú harcosa.”

Fenyves Ferenc nem sajnálta az áldozatokat. Jó íróktól és jó újságíróktól jó cikkeket vásárolt, kiépítette nemcsak Budapesttel, hanem a környékbeli városokkal is a telefontudósítás rendszerét. Sőt, előbb utóbb Párizs, Berlin és New York városaiból is saját tudósítói hálózata szolgáltatta az exkluzív cikkeket. Ezért is fordulhatott elő, hogy az 1930-as években maga Joseph Goebbels is tanulmányozta a lap jelentéseit.

Sőt, Fenyvesék még a Mein Kampf megjelenése után idézeteket is közölve próbáltak figyelmeztetni a radikalizálódó németországi fejleményekre.

Fenyvesről munkatársai úgy emlékeztek, mint aki rendületlenül harcolt a kisebbségi irodalom megteremtéséért, rajongott a kisebbségi néplélekből fakadó bármifajta művészetért. A végsőkig küzdött a független magyar könyvkiadásért. Missziója részeként sokat utazott, szervezett, sőt, még agitált is.

A Bácsmegyei Napló számára 1923 és 1926 között folyamatosan teret adott barátjának, Kosztolányinak is, akinek újságcikkei mellett sok verse, elbeszélése és regényrészletei is itt jelentek meg először.

Az egyetemes vajdasági szellemi élet olyan más jeles képviselői is, mint például Milkó Izidor, Szenteleky Kornél, Tamás István, Debreczeni József, Kvasimodo Braun István, Munk Artur, Csuka János, Majtényi Mihály, Lévay Endre, Kolozsi Tibor is itt publikálhattak.

Sokan tartják a bácskai kisebbségi művelődési történet halhatatlanjának is Fenyvest, akiről például korábbi munkatársa, Szegedi Emil így ír:

A mi irodalmunk lángját Fenyves Ferenc gyújtotta meg és ez örök, elvitatlan érdeme marad.”

Fenyves Ferenc 1935 október 18-ikán, váratlanul hunyt el, munka közben megállt a szíve. Alig volt 50 éves. A lap szerkesztését testvére, Lajos vette át. Immáron neki kellett szembesülnie azzal, hogy háború közeledtével a kritikus gondolkodás képviselőinek milyen nehézségeken kelett átmenniük… de ez már egy másik történet.

A cikk — amelynek alapszövege egy kiállításra készült dolgozat volt — elkészítésében segítséget nyújtott Hicsik Dóra, a Szabadkai Városi Múzeum munkatársa. Köszönjük neki!

Többet Szabadkáról ebben a filmben láthattok:

EREDETI RIPORTJAINK VOL 5

No Description