A tavaly megmentett sárbogárdi zsinagóga új mérföldkőhöz érkezett: ezekben a hetekben elindult az újjáépítést tervező szakmai csapat toborzása. Mindeközben a múlt héten a Lauder Javne Iskola diákjai valódi zsibongással töltötték meg az újjáalakult belső teret.
Jelentősen átalakult Fejér vármegye utolsó, még eredeti állapotában álló zsinagógája Sárbogárdon ahhoz képest, amilyen formában tavaly megismerhettük és bemutathattuk követőinknek. Mint arról cikkeinkben és videónkban beszámoltunk
az épületet az egyik utolsó bogárdi’ rabbi unokája (András Gábor), egy helyi építési vállalkozó (Nagy László, Szegletkő Generál Kft.), és egy társadalmi szervezet (Alba Régió Kulturális Alapítvány) összefogásával sikerült megmenteni.
Tavaly tavasztól tehát rendeződni látszik az 1879-ben átadott, de több mint 60 évig gyülekezetétől megfosztott, és funkciójában meggyalázott imaház sorsa. A háború után a helyi zsidó közösség likvidálása miatt a zsinagóga raktárként, ruha és bútorüzletként is működött, és a szövetkezeti tulajdonú ÁFÉSZ (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) tulajdonában is állt évekig.
Az utóbbi 10-14 hónapban viszont egyre inkább tettekben is megmutatkozik, hogy
a sárbogárdi zsinagóga végre ismét olyanok kezébe került, akiknek feltett szándéka az egykoron országos műemléki védelem alatt is álló épület és a helyi zsidó örökség megóvása.
Tavaly rendeztek egy nyári emlékkiállítást, volt közös mártíristentisztelet is, mindeközben az épület és a terület környékén is látványos építkezési/bontási munkálatok kezdődtek. Ennek egyértelmű jeleivel ismerkedhetett a Lauder Javne Iskola mintegy 30 fős családos csoportja, akik a múlt héten tanulmányi kiránduláson vettek részt a Székesfehérvártól alig 45 percnyire lévő településen.
Amíg a zsinagóga előterében lévő zöld területről eltűntették a szintén romos állapotú egykori rabbilakást — ezzel most a város főútjáról zavartalanul rálátni az egykori zsidó templomra! –, addig a zsinagógánál elbontották az ipari funkció miatt utólag hozzáépített rakodórámpát, és belül pedig áttörték a két, szintén utólag beépített vasbeton födém falat is.
Így a folyamatos építési területnek látszó zsinagógánál immár hetek óta ismét feltárulhat előttünk az eredeti belmagasság – valamint a mennyezetbe épített körablak, ami egykor a terek szellőztetését segítette.
Az, hogy mindez egy reményteljes változás egyik fontos fázisa, abból is sejtjük, hogy a Lauderes gyermekekkel egy időben ott járva azt hallottuk, hogy ezekben a hetekben már a felújítás tervpályázatával kapcsolatban is jelentős fejlemények történtek.
Ismert és elismert építészekkel és tervezőkkel is megosztották annak a lehetőségét, hogy részt vegyenek a romos épület újjáépítésében. Úgy tudjuk Nagy Lászlótól, a Szegletkő Generál Kft. vezetőjétől, hogy jelenleg az Ybl- és Prima Primissima-díjas Sugár Pétertől is várnak terveket a zsinagógához. (Sugárt bízták meg annó többek között a Zsidó Kiválóságok Házaként ismert balatonfüredi műemlék-zsinagóga kulturális hasznosításával is)
De mivel a teljes felújítás összköltsége bőven meghaladja a 100 millió forintos összeget, ezért jelenleg az is mérföldkőnek számíthat, hogy néhány tíz millió forintért elkészülhet végre az építész csapat által megálmodott tervezési dokumentum.
Mivel most ennek a kiválasztási folyamata zajlik, ha éppen Te is érzel magadban elhivatottságot arra, hogy megtervezd a sárbogárdi zsinagógát, most van itt az idő, hogy megkeresd az épület tulajdonosait!
Ami a Lauderesek látogatását illeti: régi barátunk, Stern Pál, nemcsak a diákcsoport vendéglátója volt, de szokásához híven most is valódi szószólója a helyi zsidóság múltjának. Habár az eső kellemetlenül eláztatta múlt pénteki napot, Stern Pál közvetlensége, figyelmes szervezése nagy sikert és elismerést váltott ki a budapesti vendégek között.
Különösen emlékezetes maradhatott a jelenlévőknek az a kép, amikor a gyermekek olyan önfeledten kergetőzve zsibongtak az épületben, akár valamikor több mint 100 éve közös őseink gyermekei is tehették.
Mielőtt a fiatal vendégek közösen felkeresték a zsidó temetőt, Lakk Norbert, helytörténész gyűjteményének is köszönhetően együtt nézegethettek meg olyan több mint 100 évvel ezelőtti kisiskolások — a jesiva egykori diákjainak jegyzeteit — dokumentumait, amelyeket bő 70 évvel a háború után találtak meg a zsinagóga padlásán.
Érdekes egybeesés, hogy a közelmúltban — kastélyokat, várat, templomokat, sőt egy nemzeti emlékhelyet is megelőzve! – Sárbogárd zsinagógája lett Fejér vármegye legnépszerűbb épített öröksége
— legalább is egy internetes szavazás szerint.
Mindez egy megyei digitális hírlap által meghirdetett „versenyen” derült ki. A FEOL című kiadvány január 20. és február 25. között külön összeállításokban mutatta be a kiválasztott hét helyszínt, majd kérte olvasóit, hogy szavazzanak.
A kiválasztott építészeti remekek között szerepelt Nádasdladány a Nádasdy-kastéllyal, Csókakő ikonikus várával, és maga a vármegyeszékhely, Székesfehérvár is, annak nemzeti emlékhelyével.
A 748 beérkezett szavazat alapján azonban alighanem általános meglepetésre mégsem a legesélyesebb jelöltre szavaztak a legtöbben, hiszen az enyészettől tavaly megmentett sárbogárdi zsinagóga nyert.
„Zsidók vagyunk, de ezt nem szabad elmondani senkinek” – identitáskeresés fotográfiával