Jövőre újulhat meg Jászapáti zsinagógája

Jövőre újulhat meg Jászapáti zsinagógája

Jövőre újulhat meg Jászapáti zsinagógája

A napokban elindult a több mint 150 éve álló Jászapáti zsinagóga felújítási munkálatainak tervezése. A város tulajdonában álló épület megmentéséért egy pályázaton közel 140 millió forintot nyertek. Rákérdeztünk, hogy mi várható a felújítás után?

Elsődleges célunk az épület állagának megóvása. A támogatásból az egykori zsinagógaépület külső és belső felújítása valósulhat meg, de emellett szeretnénk korhű berendezéseket, valamint rendezvénytermet is kialakítani – mondta Farkas Ferenc, Jászapáti polgármester pár héttel ezelőtt, amikor először nyilatkoztak arról, hogy mihez kezdenek a megszerzett forrásokkal.

Érdekes módon ott, ahol foglalkoztak a témával egységesen 150 millió forintot említettek, holott ez 12 millióval több a ténylegesen elnyert összegnél. Ez annak fejében különösen érdekes, hogy Fejér megye utolsó még eredetijében álló zsinagógájának megmentésére tett kísérlet (a romos épület megvétele) tavaly ennek az összegnek a fele, hat millió forint volt.

Megmenekül Fejér megye utolsó eredeti zsinagógája

Mindenesetre az örömteli hír apropóján többször is próbáltunk kapcsolatba lépni a jászsági település illetékeseivel, ám sokáig senkitől nem kaptunk semmilyen információt. Mígnem végre eljutottunk Borbás Zoltánhoz, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnökéhez, aki sok egyéb feladata mellett a zsinagóga-felújítás szakmai felelőse is.

A napokban elindult a tervezés, remélem, hogy a nyárig ez a folyamat kiegészülhet az építési engedélyekkel is. Szeretnénk, ha ősszel már javában zajlanának a munkálatok a zsinagógánál, és akkor reményeink szerint akár már jövőre átadhatjuk a felújított épületet

– mondta nekünk Borbás Zoltán.

Ha ez így lenne, akkor különleges 170. születésnapja lehetne annak az épületnek, amelyről Kiss Erika jászberényi helytörténeti kutató úgy ír, mint „a Jászságban az egyetlen még eredeti épségben meglévő templomépület”. A zsinagógát a településre a 19. század közepén érkezett zsidók egy évvel a temetőjük kialakítása (1853) után, 1854-ben építettek.

100 évvel később, a második világháborúkor elhurcolt helyi zsidó lakosság hiányában az épület magányosan árválkodott, így nem meglepő, ha a település raktárként értékesítette azt. Vasipari kátéesz évtizedei után egy vállalkozó is tárolásra használta az ingatlant, amely 80 év mostoha sors után most végre valódi eséllyel kaphat egy méltóbb funkciót.

Jászapáti önkormányzata mintegy 10 éve visszavásárolta a zsinagógát, de csak most, egy turisztikai-városfejlesztési pályázattal sikerült elérnie azt, hogy 138 millió forintot el tudjanak különíteni az épület megmentésére.

A tervek szerint egy olyan új rendezvényközpont létesülhet majd benne, amely zsidó helytörténeti kiállításával tiszteleg a megye egykori zsidóságának emléke előtt is. A múltra való emlékeztetés mellett zenei, színházi és egyéb kulturális eseményeknek adnánk otthont az épületben.

Az épület, korához és évtizedekig méltatlan funkciójához képest statikailag jó lábakon áll, azonban a tetőcsere elengedhetetlen. Minél több olyan belső elemet akarnak beépíteni, amely visszaadhatja a zsinagóga autentikusságát – mesélte Borbás Zoltán, aki azt is elárulta, hogy bár zajlik kutatás az épület története iránt, jelenleg nincsenek birtokában az eredeti tervrajzoknak.

Nagyon szeretnénk, ha lennének relevánsabb ismereteink a zsinagógáról és a közösség életéről is, hiszen a tervezett helytörténeti kiállítást állandó tárlatként képzeljük el. Éppen ezért örömmel vennénk, ha kutatók jelentkeznének nálunk, mert a következő hónapokban lenne esély egy közös együttműködésre is

– tette hozzá Borbás.

Friss fejlemény, hogy a nemzeti hírügynökség minapi beszámolója szerint a városi könyvtár nyilvános felhívásban fordul mindenkihez azért, hogy minél több ismeretet tudjanak összegyűjteni a majdani kiállításhoz.

Amit biztosan tudni a településről, hogy egy önkéntes nyugdíjas évek óta gondozza az elhagyatott zsidó temetőt. Báthor Pál több ledőlt vagy darabokra tört sírkövet is helyreállított az elmúlt húsz évben. Megkerestük őt is a zsinagóga felújítása miatt, és örömmel értesült arról, hogy városában „komolyan is tesznek az elhurcolt zsidó polgártársak emlékéért”.

Hogy miért kezdtem el ezzel foglalkozni? Talán azért is, mert a szüleim tisztelték a Jászapátin élő zsidókat, akik közül sokan meghatározó szerepet töltöttek be a helyi közösség életében. Mára eddig csak a temető jelezte, hogy a városban zsidók is éltek a háború előtt. Ezért is örülök annak, hogy a zsinagóga megújulhat. 

 – mondta érdeklődésünkre Báthor Pál.

Fotó: Illés Anita