Születésének 100. évfordulója alkalmából nagyszabású emlékrendezvényt szerveznek a héten prof. dr. Schweitzer József egykori országos főrabbi tiszteletére. A pécsi zsidóságot is több évtizedes elkötelezettséggel szolgáló rabbit ünneplő eseményen több vidéki hitközségről is szó lesz.
Schweitzer József általános tiszteletnek örvendő személyisége mellett a hitéleti munkásságával legalább egyenrangú és elévülhetetlen tudományos örökséget hagyott az utókorra.
— mondta érdeklődésünkre Vörös István Károly, pécsi helytörténész.
A Leőwey Klára Gimnázium tanára is előadást fog tartani az október 13-án, csütörtökön esedékes rendezvényen, amelyet hivatalosan a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, és a Magyar Hebraisztikai Társaság szervez az idén 150 éves Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában.
Emlékülés prof. dr. Schweitzer József (zc”l) tiszteletére – meghívó | Mazsihisz
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem és a Magyar Hebraisztikai Társaság ünnepélyes emlékülést szervez prof. dr Schweitzer József (zc”l) születésének 100. évfordulója alkalmából díjátadással és könyvbemutatóval egybekötve, 2022. október 13-án, csütörtökön 16.30 órától a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. (Pontos cím: Budapest VII. kerület, Rumbach Sebestyén utca, 11-13.)
Vörös István Károlyt azzal kapcsolatban kerestük meg, hogy vajon milyen újdonságokra számíthatnak tőle az érdeklődők arról a városról, Pécsről, ahol Schweitzer József több mint 30 évig volt hitéleti vezető. Vörös István Károly előadása címéből — A pécsi zsidók története kutatásának újabb eredményei, lehetséges irányai Schweitzer Józsefet követve – ugyanis arra lehet következtetni, hogy akadhatnak még újdonságok és feltáratlan ismeretek.
A professzor 1966-ban publikált A Pécsi Izraelita Hitközség története című monográfiája óta az 1990-es évekig nem készült új, átfogó kutatás a város zsidóságáról. Azonban a rendszerváltást követően Pécs egykori meghatározó közösségét adó izraeliták sorsáról születtek újabb elemző tanulmányok
— mondta a tanár, aki hozzátette: a 100 éve, október 13-án Veszprémben, rabbi-családban született (anyai nagyapja volt Hoffer Ármin szentesi majd veszprémi rabbi) professzor 1964-ben befejezett, majd két évvel később publikált munkájában elsősorban a helyi hitközség levéltári dokumentumaira, valamint a helyi sajtó forrásaira támaszkodott.
Ezekhez a forrásokhoz képest egy jóval szélesebb horizontra engedett betekintést az 1990 után már a fentieken kívül helyi és országos állami levéltárakban való kutatási módszer. Mindezt kiegészítették személyes memoárok is, amelyek ugyancsak fontos elemekkel gazdagították az elmúlt 25-30 év kutatóit – ismertette Vörös István Károly.
A Leőwey Klára Gimnázium tanára Karsai László és Molnár Judit történészek felhívására szerepet vállalt Randolph L. Braham 2007-ben publikált nagyhatású könyvében, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiájában. Mint a Baranya és Zala megyei zsidóság kutatója kezdett el foglalkozni részletesebben is a pécsi zsidósággal.
Garai András és László Károly irodalmi stílusú emlékezései mellett Krassó Sándor Kötéltánc című munkája és Schweitzer Gábor, a rabbi fiának munkái is sokat adtak az újabb kutatói generáció számára, így az én munkáimhoz is
— fogalmazott a kutató, aki megjegyezte: az azóta már pályaelhagyó Hábel János munkásságának új ismeretei is sokban árnyalják és részletesebbé is teszik az a korábbi eredményeket.
Vörös István Károly szerint
az új kutatók számára bőségesen akadnak még feltáratlan lehetőségek a pécsi zsidósággal kapcsolatban. Kifejezetten érdekesnek gondolja az 1945 és 1947 közötti periódust, amikor is a holokausztot túlélt, közösségét újra szervezni próbáló zsidókra „egyszer csak ráborult a kommunizmus”.
A tanár azt is kiemelte, hogy a professzor monográfiájához képest – amelyben nem voltak részletek a 44-es deportálásokról — a modern kutatásokban sokkal részletesebb képet kapni a városból elhurcolt zsidósággal kapcsolatban.
Ez a szomorú história a csütörtöki rendezvény másik történész kutatójának előadásában is elhangzik majd. A szervezők programja szerint Frojimovics Kinga, történész, levéltáros, a bécsi Wiener Wiesenthal Institut für Holocaust-Studien projekt munkatársa a „Vidéki hitközségek és a holokauszt” címmel választott témát magának.
A délután 16.30-kor kezdődő emlékrendezvényen a család nevében Schweitzer András, Schweitzer Marcell és Schweitzer Péter is beszél, az egykori diákokat pedig két ismert rabbi — Radnóti Zoltán és Verő Tamás – képviseli majd.
De a digitális technikának köszönhetően megidézik az egykori országos főrabbit is: Tanítás az élet kapuja címmel készülő portréfilmből mutatnak be részleteket, majd a professzor egyik előadásának rövidített változata is megelevenedik a vendégek számára.
Ezt követően a tervek szerint Komoróczy Géza professzor laudációjával átadják az idei Schweitzer József-emlékdíjat, amelyet a család és a Magyar Hebraisztikai Társaság alapított 2017-ben, és kétévenként ítélik oda az előző két év legjobbnak ítélt magyar hebraisztikai vagy judaisztikai publikáció szerzőjének.
A program szerint lesz még zenei ( Max Bruch: Kol Nidre, op. 47., cselló–zongora átirat Szabó Péter csellóművész és Báll Dávid zongoraművész közreműködésével) , és könyvbemutatói része is az estének: a Magyar Hebraisztikai Társaság centenáriumi emlékkötetét itt mutatják be nyilvánosan első alkalommal.
Neológ ikonok: egy család, fél évszázad a vidék szolgálatában