Ha lett volna csillár, azon is lógtak volna… sok százan a kővágóörsi zsinagógánál

Ha lett volna csillár, azon is lógtak volna… sok százan a kővágóörsi zsinagógánál

Ha lett volna csillár, azon is lógtak volna… sok százan a kővágóörsi zsinagógánál

Legutóbb talán a háború előtt lehettek ilyen sokan Kővágóörsön a régió egyik legkülönlegesebb zsinagógájánál, ahol egy kétnapos kulturális fesztiválra a napokban most több százan látogattak el. A szervezőket kérdeztük a rendezvényről és a megmentett imaház jövőjéről.

Mióta pár évvel ezelőtt néhány baráttal közösen megvettük a romos zsinagógát, fontosnak éreztük, hogy minden évben legyenek itt olyan kulturális programok, amelyek sok embert tudnak a településre és ehhez a csodálatos épülethez vonzani. Azt azonban mi magunk sem hittük volna, hogy legutóbbi, két napos rendezvényünkön több mint 600 vendéget köszönthetünk majd

— mesélte Vikor András a Káli-medence Zsinagógája Alapítvány egyik tagja.

Az alapítvány olyan a zsidósághoz vallásilag, kulturálisan és/vagy érzelmileg is kötődő társaság szövetsége, amely eddig már sok tízmillió forintot költött arra, hogy megmentsék a több mit 200 éves zsinagógát, amelynek eredettörténete egészen az 1770-es évekre nyúlik vissza.

Teljes teltház Kővágóörsön az impozáns zsinagógánál

Habár az épületet csak az 1820-as évek elején avatták fel, de a településen már 50 évvel korábban is működött zsidó közösség, amelynek vezetője Pfejfer Zélig Lébi rabbi volt. Tehát nem a jelenlegi Cseh Tamás utcában található épület volt az első imaház a községben. Viszont miután felépült, évtizedekig a még ódon állapotában ma is impozánsan álló  zsinagóga szolgálta a hitközség anyakönyvi területéhez tartozó 9 környékbeli település hittestvéreit is — vagyis

jó 100-150 évvel ezelőtt a nagyobb ünnepekkor nem ritkán volt itt 200-300 ünneplő zsidó. Egy ideig még Tapolcáról is jártak ide imádkozni.

Mára azonban — miután az 1944-es deportálásokat túlélt maroknyi visszatérő is elköltözött Kővágóörsről — nem maradt a településnek egy zsidó lakosa sem. Ellenben az utóbbi 10-15 év hozott némi “reneszánszt” — legalább is abban az értelemben, hogy a Káli-medence az egyik legnépszerűbb Balaton-felvidéki nyaralóövezetté nőtte ki magát, és ez a hullám sok olyan családot is elhozott a régióba, akik közül egyre többen ismerték fel saját családjuk zsidó kötődését is. Így volt ezzel Vikor András is.

Kiállítással folytatja a zsinagóga-mentő csapat Kővágóörsön

Ahogy mi, a Káli-medence Zsinagógája Alapítvány tagjai közül többen is a környéken vettünk családi nyaralókat, azt éreztük, hogy talán vagyunk itt már annyian, hogy alkalmanként az ünnepekre össze tudunk jönni a zsinagógában.

Hisszük, hogy lehet létjogosultsága annak, hogy az épület ismét szakrális jelleget is öltsön. Ezért is akarjuk teljesen rendbehozni a műemléki védettségű zsinagógát. 

-- fogalmazott Vikor András, akivel korábban már mi is beszéltünk arról, hogy esetenként milyen budapesti rabbit is kérnének meg arra, hogy istentiszteletet tartson az itt összegyültekkel közösen. Jelenleg azonban még be kell érniük azzal, hogy -- ha a világjárványok is engedik -- legalább egyszer-kétszer egy évben sikerül kisebb tömegeket szervezniük kulturális programokkal. Ilyen volt már a korábbi években is, de a pandémia miatti elmúlt két esztendő teljesen kimaradt.

Most azonban az augusztus 11-12-i "ZsinagógaKoncertek" rendezvényük két napján több mint 600 ember gyűlt össze a zsinagóga környékén. Ez majdhogynem megfelel a település összlakosságának számával...

Vikor András a házban...mint túravezető

Nyilvánvaló, hogy az ország egyik legjobb komolyzenei együttese, a Budapesti Fesztiválzenekar hangversenyének programja is csalogató lehetett: a zenekar nemcsak Felix Mendelssohn-Bartholdy és Alekszandr Glazunov műveit adta elő, de régi jó szokása szerint -- a lassan egy évtizedes nyárideji, "romos zsinagógák"-koncertsorozat jól bevált kísérő gasztronómiai különlegességét -- flódnit is kínáltak.

A másik napon pedig Váczi Eszter jazz-kvartettje adott nagysikerű koncertet. A kétnapos eseménysorozat keretén belül volt még irodalmi-, vallási- és kultúrtörténeti program is: Rubin Eszter író, a Bagel című regényének részletéből olvasott fel, és az egyik koncert szünetében dr. Kuruc Ákos rabbi mesélt a közönségnek a helyi zsidó emlékekről. Mindezek mellett az esti programok előtt kis csoportokban a zsinagógát is meg lehetett nézni belülről.

És hogy a sikeres nyári programok mellett mit hozhat a jövő a zsinagógát gondozó alapítványnak? Nos, ez még elég bizonytalan. 

Vikor András elmondta, hogy nagy reményekkel vágtak bele saját költségükön az épület teljes körű műszaki és szerkezeti felméréséhez, amely egy sok hónapos munka volt. Nem titkolt céljuk az volt, hogy részesei lehessenek a 2023-as "Veszprém Európa Kulturális Fővárosa" - regionális programnak. Mivel ez a tervük meghiúsult, a szervezet ebben a formában nem számíthat az épületfelújításhoz remélt állami támogatásra. Persze nem adják fel, sőt, most éppen nemzetközi pályázatokhoz készítenek elő egy korszerű prezentációt.

Mivel az összes hatástanulmány elkészült, pontosan tudjuk, hogy milyen ütemekben, milyen felújítási fázisokkal kell elindulnunk. Elméletileg az épület 80 cm-es oldaltképző kőfalai vannak olyan masszívak, hogy a zsinagóga még akár 200 évig is elállna...

-- fogalmazott Vikor András, aki hozzátette: habár még mindig nem ázik be a zsinagóga, a tető szerkezete annyira kritikus állapotban van, hogy mindenképpen ezzel szeretnék majd elkezdeni a felújítást. Ennél bővebb terveket nem szövögetnek, azonban továbbra is szeretnének benne maradni az emberek köztudatában, már csak ezért is kívánják folytatni a kulturális programjaikat. Mindezek mellett pedig nem tesznek le arról a szándékukról sem, hogy előbb vagy utóbb a felújított kővágóörsi zsinagógában tudjanak közösen imádkozni.

Vikor Andrással bő másfél évvel ezelőtt találkoztunk mi is, ebben a videóban láthatjátok a zsinagógát és különleges drónfelvételeinket is az épület körül. 

No Title

No Description