Nagyszabású rendezvénysorozattal emlékeztek a közelmúltban Pápán az ország harmaik legnagyobb zsinagógájának 175 évvel ezelőtti felavatására. A város vezetése továbbra is elkötelezett a zsidó múlt emlékeinek megőrzésében, így nem engedik elpusztulni a romos épületet sem.
Több mint 10 éve jött létre a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület, amely idén az őszi ünnepek apropóján tartalmas programokkal készült arra, hogy méltóképp emlékezzen a pápai zsinagóga felavatására, és az ország egyik — 1945 előtti — legnagyobb közösségére.
Szeptember végén egy egésznapos kulturális rendezvénnyel, október elején pedig egy irodalmi esttel tették emlékezetessé tisztelgésüket az 1846. szeptember 11-én Lőw Lipót rabbi által felavatott pápai zsinagóga, és a város zsidóságának emléke előtt.
A szervezők a szeptember végi országos kulturális örökség napján a város turisztikailag is kitüntetett helyén, az Esterházy-kastély udvarán egy kőrisfa elültetésével indították a napot, ezzel a szimbolikus gesztussal kívánták kifejezni, hogy a 300 évvel ezelőtt Pápán letelepült első zsidók számára a nemesi család adta az első letelepedési engedélyt.
Délután pedig a jobb sorsra érdemes zsinagógába várták a vendégeiket, akiknek gasztronómiai kóstolóval, ökumenikus kerekasztal-beszélgetéssel és egy különleges koncerttel is kedveskedtek. Az imaház első programján Kurucz Ákos, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség rabbijelöltje tartott előadást a zsidóságról.
Az egybegyűlteket a város polgármester-helyettese, Unger Tamás köszöntötte. A politikust tisztelgő beszéde végén arról kérdeztük, hogy
vajon 25 év múlva lesz-e/lehet-e itt még — az épület igencsak omladozó állapotából kiindulva — hasonló típusú rendezvény az avatás 200. évfordulóján?
Unger azt mondta, hogy a város az elmúlt 5-6 évben három állami projektpályázaton is próbált pénzt szerezni az épület korszerűsítésére. Volt olyan kísérletük is, hogy a zsinagógát a városi közösség székházával és a mikvével együtt újítanák meg, ezek azonban — hiába a több éves előkészítő tervezések — eredmények nélkül zárultak.
Én azt tippelem, hogy a 200 éves évfordulóra meg fogjuk újítani a zsinagógát
— fogalmazott az alpolgármester, aki szerint a munkálatokhoz jelenleg nincs saját erőforrásuk, hiszen az a város éves büdzséjének a felét tenné ki. Ungár úgy véli, hogy a teljes rekonstrukcióhoz legalább 6 milliárd forintra lenne szükség, de
már 1-1,5 milliárd forintért olyan ráncfelvarrást lehetne végezni az épületen, amely után szerkezetileg és gépészetileg is biztonságos lehetne a zsinagóga.
Ebben már a politikus szerint benne foglaltatna az a komfortérzés is, hogy nem látnánk a falakból fenntről kiálló, és igencsak kockázatosnak tűnő tégladarabokat. Ha ez így lenne, akkor a jelenlegi csekély létszámú zsidó származású helyiek közösségének akár még hitéleti aktivitása is újraéledhetne. Ungár szerint ugyanis
az sincs kizárva, hogy az épület egyszer visszakapná szakrális funkcióját is.
Az ország harmadik legnagyobb zsinagógája Veszprém megye legynagyobb zsidó közösségének volt otthona. Híres rabbik működtek itt és tanítottak sok ezer diákot a város jesivájában.
A klasszicista stílusban épült kétemeletes imaház kimagaslik a környező földszintes házak közül. A földszinten és az alsó karzaton nyolcszáz férfi fért el, a nők helye a második emeleti karzaton volt. Közel egy évszázadon át voltak itt istentiszteletek.
A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület vezetője, Schmidt Orsolya öt éve szervezi a városi zsidóság emlékrendezvényeit. Egyik alapmottója szerint
Fontos, hogy meghallgassuk egymás történeteit, mert egyre több történet jön elő, és ezáltal a város múltja is színesedik.
Az egyesület számára legalább ennyire fontos a zsidó hagyományok és kultúra továbbörökítése is, talán ennek szellemében lehetett az, hogy a szeptember végi eseményt egy olyan nagysikerű koncerttel zárták, amelyen Teszter Nelli zongoraművész mellett nemcsak Nógrádi Gergely, a Frankel Zsinagóga főkántora (és végzett operaénekes) is fellépett, de a Bálint Ház Közösségi Kórusa is.
A zsidóság jelenlegi számát a városban elég nehéz meghatározni, szinte biztos, hogy nincs annyi zsidó, akikkel egy minjent ki lehetne tenni, ezért hitélet sincs Pápán jelenleg — mondta érdeklődésünkre Schmidt Orsolya, aki szerint ellenben megnyerhetik azokat az érdeklődőket, akik kíváncsiak, és szeretnének tanulni, többet megtudni akár a város múltja miatt a zsidóságról.
A tagságunk szép számmal bővült olyan érdeklődőkkel, akiknek ténylegesen nincs családi kötődésük a zsidósághoz, a felmenőik között nem találhatunk zsidó származású embereket, viszont egyszerűen érdeklődnek a kultúra, a hagyomány vagy a vallás iránt
– tette hozzá.
A pápai hagyományőrzők egy klasszikus műsorral zárták idei évi jubileumi rendezvénysorozatukat: a napokban Mácsai Pál színművész a városi Pegazus Színházban tartott telt házas előadást Örkény István író életéről. Az Azt meséld el, Pista! – című darabnak éppen 20 éve volt a bemutatója, és Mácsai több száz alkalommal adta már elő.
Akit érdekel, milyen a pápai zsinagóga belülről, nézze meg ezt a kisvideót, amit ottjártunkkor készítettünk: