A múlt héten ünnepélyes keretek között vette kezdetét az a rendezvénysorozat, amely a 100 éve született magyar zsidó, cionista hős, Szenes Hanna életét mutatja be. Csapatunk kitüntetett feladatának tekinti dokumentálni az emlékév eseményeit, amelyeknek egyik célja feltárni a fiatalok előtt is Hanna költészetét, és hazafiságának, bátorságának rendkívüli példáját.
“Kezdődik! Kezdődik!” – terelgették be a budapesti Stefánia Palota és Honvéd Kulturális Központ nagytermébe a folyosóról az embereket Szabó György és kollégái. A MAZSÖK (Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány) elnöke, mint a 100. évforduló alkalmából életrehívott eseménysorozat főszervezője, igyekezett mindent a július 22-i eseményen kézben tartani.
Ennek is köszönhetően a rendezvény méltóságteljesen vette kezdetét az eredetileg meghirdetett időhöz képest alig 10 perces késéssel. Az apróbb csúszás legfőbb oka az volt, hogy az évfordulóra Magyarországra látogatott több mint 100 izraeli ejtőernyős katona feszes aznapi programja miatt némi csúszással érkeztek meg a helyszínre.
Amikor pedig ennyi daliás izraeli egyenruhás megjelenik egy budapesti zsidó rendezvényen, hát akkor kérem, egyszerűen megáll az idő! Fiatalabbak és idősebbek között mi magunk is csak ámultunk rajtuk. Nemcsak határozott tekintetüktől, de egy-egy apróbb beszélgetés erejéig azon is, amit meséltek nekünk.
“Szenes Hanna minden izraeli anyja. Az ő hősiessége örök inspiráció nekünk, izraeli katonáknak. Remélem, és kívánom, hogy itt, a magyar fiatalok között is egyre többen fognak majd róla tudni”
— mondta nekünk a katonai delegáció vezetője, Itai Veruv vezérőrnagy, az izraeli haderő „összhaderőnemi”, egyben katonai oktatásért felelős parancsnoka. Mások arról meséltek, hogy a több napos Szenes Hanna előtt tisztelgő zarándoklat legfelemelőbb része maga az ejtőernyős ugrás volt azon a helye, ahol 1944-ben Hanna is kiugrott a britek titkos hadművelete részeként.
A belső légkondicionálónak is köszönhetően a hőségtől próbáratett meghívott hazai szervezetek vezetői és képviselői — akiket még az óbudai zsinagóga catering szolgálatának ínycsiklandozó falatkái is hátráltattak mindebben… — végül is mind odataláltak helyükre a nagyteremben, ahol magyar és külföldi katonai alakulatok megjelent tagjai mellett több ország dipolmatái is tiszteletüket tették az eseményen.
Ott voltak Németország, az Egyesült Királyság, és természetesen Izrael államainak nagykövetei is. A magyar kormány nevében Szalay-Bobrovniczky Vince hosszú és személyes hangvételű tisztelgéssel adózott Szenes Hanna emléke előtt. A Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy
a magyar államot nagy felelősség terheli, hogy mindenki számára lehetővé tegye a múlt megismerését, és hogy fellépjen az antiszemitizmus és a kirekesztés minden megnyilvánulási formájával szemben.
És bár szerinte a múltat megváltoztatni nem lehet, az emlékezés lehetőséget kínál a párbeszédre és a múlt megismerésére. A politikus kiemelte: Szenes Hanna egy volt azon magyarok közül, akinek volt bátorsága, hogy kezébe vegye sorsa alakítását, és a lehetőségekhez képest megpróbát valamit tenni a magyarországi zsidókért.
Szalay-Bobrovniczky Vince beszédében úgy fogalmazott, hogy Magyarország számára kiemelt prioritás a hazai zsidóság biztonságának garantálása, és a magyar zsidók számíthatnak a magyar kormány segítségére és támogatására. A politikus szerint
bár Szenes Hanna nem járt sikerrel, és vakmerőségéért az életével fizetett, erkölcsi kiállásával és elhivatottságával példaként szolgált a világháború alatt, és inspirálta Izrael Állam későbbi megalapítóit is.
Ugyan ezt a gondolatot emelte ki Szabó György, a MAZSÖK elnöke is, aki arról beszélt, hogy Hanna bátorsága, hazaszeretete nem csak a magyar zsidók számára lehet példa, hanem a többségi társadalomnak is érdekes lehet megismernie az ő életét, munkásságát és önfeláldozását, és egyedülálló története igazi útmutatás lehet, és nem csak a zsido fiatalok számára.
A magyar zsidók számára Szenes Hanna emlékének megőrzése rendkívül fontos, hiszen bátorsága, mindkét hazájának szeretete, önfeláldozása híven tükrözi a magyar zsidóság érzéseit és érzelmeit
— tette hozzá Szabó György, aki kifejtette, hogy az emlékév keretein belül olyan programokat fognak szervezni, amelyek fő célja az lesz, hogy ráirányítsák a többségi társadalom és elsősorban a fiatalab generációk figyelmét Szenes Hanna munkásságára és hősiességére.
Ezzel kapcsolatban az elnök nekünk elmondta, hogy közel tucatnyi vidéki helyszínen is lesznek majd rendezvényeik, több partnerrel is közösen kiállításokat, történelmi- és tudományos összejöveteleket, kulturális programokat szerveznek, de el fogják juttatni legfontosabb üzeneteiket kis- és középiskolás gyermekekhez és egyetemistákhoz is szerte az országban.
Meghatározó fontosságú része az emlékévnek két nemzetközi cserediák program is:
a tervek szerint magyar diákok utaznak majd ősszel Izraelbe, hogy felkeressék Szenes Hanna ottani életének fontosabb állomásait, és tanulmányozhassák Izraelben nemzeti ikonnak kijáró kultuszát. Nem sokkal később pedig izraeli fiatalokat várnak majd Magyarországra edukációs programsorozatra.
A megnyitó rendezvényen Yacov Hadas-Handelsman, Izrael budapesti nagykövete azt mondta, hogy Hanna a bátorság szimbóluma volt a történelem legsötétebb időszakában is, és az idealizmus és a hősiesség igazi példájává vált.
A dipolmata szerint az ő életére való emlékezés nemcsak a zsidóság, hanem egész Magyarország számára fontos. Paul Fox, az Egyesült Királyság nagykövete kivételes hősnek és mártírnak nevezte Szenes Hannát, aki az akkor brit fennhatóság alatt álló Palesztinában csatlakozott a brit női tartalékos légierőhöz, majd beállt a különleges hadműveleteket végrehajtó egységbe.
A rendezvény hivatalos megnyitóját a Sabbathsong nagysikerű előadása, a Percek tánca zenés játék zárta, amely Szenes Hanna történetét meséli el színházi és zenei környezetben. Az előadás, amelynek rendezője Masa Tamás a következő hónapokban több vidéki helyszínre is eljut majd az emlékév apropóján, hogy máshol is megismerhessék Szenes örökségét.
Szenes Hanna éppen 100 évvel ezelőtt, 1921 július 17-én született Budapesten, asszimilálódott zsidó családban. 1939-ben emigrált Palesztinába. A második világháború alatt belépett a Brit Hadseregbe. A brit királyi légierő ejtőernyőseként 1944 márciusában 4 férfi társaságában ledobták a volt Jugoszlávia partizánok ellenőrizte területe felett. Küldetésük célja az volt, hogy szervezzék és segítsék a zsidó ellenállási mozgalmat.
1944 június 9-én átlépte a magyar határt, de rögtön elfogták. Brutálisan megkínozták, majd 1944. november 7-én bírósági tárgyalás nélkül 23 évesen kivégezték. Földi maradványait 1950-ben a jeruzsálemi Herzl-hegyen helyezték örök nyugalomra.
Szenes Iván, Hanna unokatestvére, a népszerű dalszerző kérvényére a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa 1993-ban hatályon kívül helyezte az 1944-ben hozott ítéletet.
Gyermekkora óta írt, több versét is kiadták Izraelben, ahol több héber nyelvű szerzeményét a nemzeti kánon részeként jegyzik. Műveit húsznál több nyelvre fordították le, és ötven országban adták ki. Magyarországon naplóiból, leveleiből és verseiből 1991-ben készített válogatást a Szépirodalmi Könyvkiadó.
Nevét szinte az egész világon ismerik, Magyarországon még mindig csak kevesen.
Az UNESCO, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezte az idei év kiemelt nemzetközi évfordulói sorában azt ajánlotta, hogy az egész világ emlékezzen meg Hannáról is.
Mi, a magunk módján csatlakozunk a MAZSÖK által koordinált emlékév méltó bemutatásához, a történések feldolgozásához, beszélgetések moderálásához, egy hiánypótló társadalmi párbeszéd kialakításához.