Már az első nap bizonyosságot kaphattunk: a magyar egy olimpiai nemzet. Szilágyi Áron aranyérme akár megalapozhatja hazánk sikeres szereplését Tokióban, amely a 32. újkori olimpiai játék. Az elsőnél ott bábáskodott a vajdasági Nagybecskereken született Kemény Ferenc is. Az ő portréját idézi meg Szász György sporttörténész.
Coubertin báró harcostársa, aki a nemzetközi és magyar újkori olimpiai mozgalom elindításában vállalt úttörő szerepet. Egy Kohn Nagybecskerekről…. magyar sportszervező, pedagógus, tanügyi író, humanista békeharcos, az újkori olimpiai játékokat kezdeményező és elindító Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára.
Kemény Ferenc dél-Magyarországon, a mai Vajdaság harmadik legnagyobb városában, Nagybecskereken (ma: Zrenjanin, Szerbia) Kohn családnéven látta meg a napvilágot, egy zsidó kereskedő család gyermekeként 1860. július 17-én. Magyarországi és németországi középiskolai tanévei után a Budapesti Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1883-ban matematika–fizika szakos, 1888-ban német–francia nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett.
Közben, 1884–1885-ben Párizsban a Collège de France-on és a Sorbonne egyetemen képezte tovább magát.
A párizsi Sorbonne egyetemen ismerkedett az újkori olimpiai mozgalom vezéralakjával, Pierre de Coubertin báróval, akivel jó baráti viszonyt alakított ki.
Tekintettel arra, hogy a testnevelésre vonatkozó pedagógiai elképzeléseik meglehetősen közel álltak egymáshoz kapcsolatukat Kemény hazaérkezése után is ápolták.
Miközben dédelgették az olimpiák újraélesztésére vonatkozó álmaikat Kemény Ferenc szép pedagógusi életpályát futott be.
Dolgozott tanárként Kőszegen, Brassóban és mindössze 30 esztendős volt, amikor megtették az egri állami reáliskola igazgató-helyettesévé. Később iskolaigazgatóvá lépett elő.
1894-ben meghívták a fővárosba, hogy tanítson a budapesti VI: kerületi állami főreáliskolában, majd tankerületi főigazgató lett.
Az olimpiai mozgalom magyar úttörője
1894-ben a Sorbonne egyetem dísztermében egy fórum keretében, ahol a meghirdetett program szerint az amatőr sportolás lett volna a téma, Courbertin lelkesítő előadásának nyomán megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Tekintettel a Keménnyel való barátságukra és közös szakmai elképzeléseikre, Courbertin az elsők között hívta meg a bizottság tagságába Kemény Ferencet.
Kemény Ferenc tehát tagja volt annak a hétfős társaságnak, amely elkészítette azt az Olimpiai Chartát, amely alapelveiben ma is érvényben van.
Az első újkori olimpia szervezése körüli bonyodalmak — Majdnem Budapest…
Nem volt annyira kézenfekvő, hogy Athén ad otthont az első újkori olimpiának, hiszen a város jelentős financiális gondokkal küszködött. Kemény Ferenc felajánlotta a bizottságnak, hogy Budapest szívesen vállalja a rendezést. (Ne feledjük, hogy 1896-ban nyílt meg a milleniumi kiállítás, amelynek keretében számos infrastrukturális fejlesztés zajlott a fővárosban.) Felismerve azonban az esemény jelentőségét a NOB görög tagja eszeveszett támogató keresésbe kezdett, aminek eredményeként sikerült megnyerni az ügynek Georgiosz Averoff görög milliomost, aki tetemes összeget volt hajlandó adományozni a Márvány-stadion építésére.
A nemzetközi alapok letételét követően Kemény Ferenc hozzálátott a magyar olimpiai mozgalom megszervezéséhez. Munkájának eredőjeként 1895 december 19-én Budapesten megtarthatta alakuló ülését a Magyar Olimpiai Bizottság.
Az alapítók sorában találjuk többek között a Nemzeti Torna Egyletet, a Magyar Atlétikai Klubbot, a Budapesti (budai) Torna Egyletet, az Magyar Testgyakorlók Körét (MTK), a Nemzeti Hajós Egyletet, a Neptun Evezős Egyletet. A testület elnökévé Berzevinczy Albertet, titkárának Kemény Ferencet választották.
Az 1896. évi athéni olimpián 13 tagú magyar küldöttség vett részt, köztük hét versenyző és öt kísérő foglalt helyet. A delegációt Kemény Ferenc vezette. Az athéni stadion bejáratánál található Averoff szobor avatásán az olimpiai mozgalom nevében Kemény mondott köszöntő beszédet francia nyelven. Elismertségének bizonyítéka, hogy tagja lett annak az ötösfogatnak, akik a játékok során felmerült vitás kérdéseknek hoztak döntést.
Tíz esztendeig tartó bizottsági tagságot követően az 1906. évi jubileumi athéni verseny körül keletkezett viták okán, 1907-ben Kemény Ferenc kilépett a nemzetközi vezetőségből és a magyarországi titkárságáról is lemondott. Helyét a NOB-ban a következő három évtizedben Andrássy Géza gróf töltötte be. Kemény nem kívánt azonosulni a mozgalom új irányvonalával, és úriemberként nem szívlelte a pozíciókért való könyöklést sem.
A csalódott, félretolt, de büszke Kemény a későbbi években elsősorban pedagógiai tevékenységére fókuszált.
Elméleti munkássága homlokterében azonban továbbra megmaradt a testnevelés és az olimpiai mozgalom békeeszményének kérdése. 1903-tól tagja volt a Magyar Pedagógiai Társaságnak. Szerkesztője volt az Ungarische Pädagogische Revue-nek, majd 1920-as nyugdíjba vonulását követően megszerkesztette a Pedagógiai Lexikon két kötetét is.
Társadalomtudományi tanulmányait — amelyek közül figyelemre méltó az A nemi probléma című munkája, ami a szexuális nevelésről szól és 1907-ben látott napvilágot — az Athenaum adta közre. Tudományos munkásságának értékét mutatja, hogy 1906-ban papírra vetett az A béke-probléma megoldásának egyik módja: a Világakadémia.
A háború philosophiája című művét irodalmi Nobel-díjra is felterjesztették.
41 esztendős korában lépett frigyre katolikus szertartás szerint a szintén zsidó származású Schäffer Jolánnal. Egy fiú gyermekük született, István. Halálának körülményeit számos legenda övezi. A legtöbb helyen a gettóba vonulást és a további üldöztetéseket megelözendő, a feleségével közösen kivitelezett öngyilkosságot olvashatjuk.
Ez azonban a halotti anyakönyvi kivonatok alapján nem nyert megállapítást. Nyilvánvalóan a fenyegető történelmi körülmények,
a zsidóság elleni uszítások és a nélkülözések 1944-ben, mentálisan és fizikálisan is erősen megviselték. A halotti anyakönyvi kivonata szerint, elsősorban öregkori elgyengülés volt az 1944. november 21-én bekövetkezett halálának fő oka.
Emlékezete
Kemény Ferenc életét és munkásságát egészen az 1970-es évek közepéig a feledés homálya borította, majd a Testnevelési Főiskola szoborparkjában felállították emlékművét. Nagybecskereken szobor, Egerben iskola, szobor, emléktábla őrzi emlékét.
1995-ben a Magyar Olimpiai Bizottság megalapításának centenáriumát a Magyar Posta három bélyegből álló sorozattal köszöntette. A nyitóértéket Kemény Ferenc arcképe díszítette a „MOB alapítója” megnevezéssel. Emlékét, munkásságát a róla elnevezett nemzetközi alapítvány is próbálja megőrizni, ápolni mind Magyarországon, mind a nagyvilágban.
Bár Nagybecskereken nem jártunk még, a Vajdaságban készített legutóbbi filmünket itt láthatjátok:
EREDETI RIPORTJAINK VOL 6
No Description