Csak a pénzről szólna a szabadkai zsidó élet? VIDEÓ

Csak a pénzről szólna a szabadkai zsidó élet? VIDEÓ

Csak a pénzről szólna a szabadkai zsidó élet? VIDEÓ

Történelmi vállalkozásként első alkalommal forgattunk a határon túli magyar zsidó emlékekről Szerbiában, ahol pár hete jártunk. A vajdasági régió emblematikus helyszínén, a szabadkai zsinagógánál érthetetlen furcsaságba ütköztünk: a hivatalos helyi hitközség megpróbált elgáncsolni bennünket. Nem hagytuk magunkat.

Szándékaink szerint Szabadkán is szerettük volna megkérni a helyi zsidóság vezetőit arra, hogy mutassák be közösségüket. Természetesen a város csodálatos zsidó templomát is. Ehhez az épületet kezelő alapítvány vezetőit is megkerestük. Tudni kell, hogy

évtizedekkel ezelőtt a helyi közösség a városnak adta a zsinagógát, mert erőforrások híján maguktól nem tudták fenntartani a hatalmas, de omladozó félben lévő épületet. 

Gyakorlatilag akkor eldőlt, hogy a hitélet iránt kevésbé aktív helyiek szakrális gyülekező helyéből a város egy új kulturális térrel gazdagodott. Ezt a cserét akkor nem mindenki vette jó néven, de még a legjózanabb számítások szerint is ez volt a leghelyesebb döntés.

A magyar kormány csaknem 300 millió forintos támogatásával szinte főszponzorként állt pár évvel ezelőtt a romos épület felújítása mellé. 

2018-ban aztán el is készült a Komor-Jakab építész páros ikonikus épületének teljeskörű felújítása. Azóta a zsinagóga hivatalosan is a város egyik leglátogatottabb turisztikai attrakciója — 2019-ben több mint 20 ezer ember váltott jegyet a belépéshez. Mindemellett a helyi 200-250 fős közösség istentiszteleteinek fő bázisa is itt lenne.

Ahogy azt Illés Hajnalkától, a város tulajdonában lévő Szabadkai Zsinagóga Alapítvány koordinátorától megtudtuk,

az elmúlt három évben alig pár alkalommal volt hitéleti esemény az épületben. 

elbocsátó szép üzenet…

Kovács Róbertet, a helyi közösség irodavezetőjét több ízben is kerestük leveleinkkel és telefonon is. Ő, akárcsak Illés Hajnalka is nagyon kedves és nyitott volt irányunkban az első megkeresés után. Azonban ez radikálisan megváltozott akkor, amikor kiderült számukra, hogy több olyan személlyel is szeretnénk Szabadkán találkozni, akik szerintük valamiért kellemetlenek lehettek számukra.

Több beszélgetést is folytattunk Szabadkán — például Joshua Steinfelddel is, aki a közösség elnöke — és minden oldalról azt hallottuk, hogy

a hivatalos vezetésnek nincs érdekében részletekbe menő tájékoztatást adni arról az egyszerű kérdéskörről, hogy milyen is a közösségi élet Szabadkán?

Ennek egyik lehetséges okaként azt vetették fel, hogy a szerbiai zsidóság országos vezetése hosszú évek alkufolyamatai után nemrég elérte azt, hogy a belgrádi kormánytól évente többszázezer eurónyi kártérítést kap a holokauszt és az azt követő ínséges időkben elszenvedett veszteségek miatt. Az ún. vagyon-visszaszármaztatás kérdésköréhez pedig országos szinten illik legalább papíron felmutatni azt, hogy bizonyos létszámban igenis létezik zsidó közösség Szerbiában.

Sasha Jinkertól, a belgrádi zsidó közösség elnökétől azt hallottuk, hogy

az egész országban a hivatalos számok alig érik el az ezret, ezekben a hetekben volt éppen népszámlálás. 10 évvel ezelőtt 787 ember vallotta magát zsidónak. 

A közösség döntő többsége — egyes becslések szerint több mint 75 százaléka ! — egykori magyar ajkú zsidók leszármazottai, Belgrád mellett az egész országban a Vajdaságban vannak a legnagyobb létszámban.

Gyanaítható, hogy a hitközség operatív irányításáért felelős emberek azért sem akartak velünk a részletekről beszélni, és azért tettek meg mindent annak érdekében, hogy ne forgathassunk a zsinagógában, mert azt hitték, így nem adhatunk hírt arról, ami nekünk érdekes lehet.

Nevesül arról, hogy miért is gyanús az, hogy kifaroltak egy előre egyeztetett beszélgetésből azért, mert nem állt érdekükben olyanról mesélni, ami számukra esetleg kényes. 

Kacifántos leveleikkel adták értésünkre, hogy nem kívánatos személyek vagyunk számukra, és hogy nem is forgathatunk a zsinagógában… Persze ettől még a turistaként megvettük belépőinket, és ámultunk-bámultunk azon, milyen is a magyar zsidóság egyik legérdekesebb sorsú közösségének — kissé kommercianizált– mementója.

A filmünk a hétvégén debütált, ha érdekel a vajdasági zsidó örökség, a múlt és a jelen, Neked is ajánljuk Eredeti Riportjaink 5. részét:

EREDETI RIPORTJAINK VOL 5

No Description