Hogy került a szovjet zsidó hős a veszprémi temetőbe?

Hogy került a szovjet zsidó hős a veszprémi temetőbe?

Hogy került a szovjet zsidó hős a veszprémi temetőbe?

A Balaton környéki zsidóság kapcsán mindenki a helyben élt/élő zsidókra gondol.  De a történelem viharai miatt más országból is kerültek ide zsidó származású emberek.  Az egyik legérdekesebb és sajnos legszomorúbb történet Treger Iszak Abramovicsé. Vándor Károly írása.

Amikor a Légierő társbérletben könyvek II. munkámhoz elkezdtem az interjúim alapján kutatni a hazánkban lezuhant szovjet repülőszemélyzetek sorsát, sírjait, eljutottam Veszprémbe is. A városban két szovjet katonai temető volt (Mártírok és Vámosi út), s a közelben két olyan bázis is létezett, ahol 1945 után a szovjet légierő gépei állomásoztak: Jutas és Szentkirályszabadja. Logikusnak tűnt a feltételezés, hogy ha bármelyik itt települő egység pilótáit eltemették, akkor vagy itt, vagy a hadtest törzs (Balatonalmádi, majd Balatonfüred) temetőjében kell a sírjaikat keresni.

Mindkét veszprémi temető anyagait, fényképeit átnéztem (azért csak a fényképeket, mert addigra már megtörténtek az exhumálások, s most minden oldal katonái egy közös sírkertben nyugszanak). Kutatásom alapján rájöttem, hogy ha repülős sírokat kell keresnem, azok a Mártírok útján lehettek. A temetőben három, a légierőhöz köthető sírt találtam, melyek közül az egyiken fényképpel ellátott fémtábla volt csavarozva. A fotón egy szimpatikus, jóképű fiatalember szerepelt, egyértelműen repülős egyenruhában. Felirata:

„1917-1946
гв. Техник-лейтенант
ТРЕГЕР
Исаак Абрамович
Геройски погиб 2 мая 1946 года
г. Москва”

(fordítása: 1917-1946, Treger Iszak Abramovics gárda technikus-hadnagy. Hősként halt meg 1946. május 2-án. Moszkva)

A nevéből már biztosnak éreztem, hogy zsidó származású, de nagyon érdekelt, hogy ki is volt ő, mi történhetett vele, honnan származott. Több orosz levéltári oldalon is kerestem, az obd-memorial.ru oldalon meg is találtam egy emlékkönyvben, hogy a 12. gárda vadászhadosztály technikus-hadnagya volt. Egy gond volt csak, ez a hadosztály nem Veszprémben, hanem Pápán települt. Egy másik emlékkönyvben még azt is írják, hogy „a fronton halt meg”. Ez utóbbi eléggé hihetetlen lenne, hiszen 1946 tavaszán hunyt el.

Egy másik oldalon megtaláltam az egyik kitüntetési dokumentumát: e szerint nemzetisége: „zsidó” (a Szovjetunióban a zsidóság nemzetiségnek számított), születési éve: 1916 (szemben a síron lévő 1917-tel), beosztása: rajtechnikus a 89. gárda vadászezredben (7. gárda vadászhadosztály) s 1941. 06. 22. óta vesz részt a Nagy Honvédő Háborúban, s Jak-1, 7, 9 gépeket üzemeltet nagy sikerrel. Ezért 1942. 06. 22-én a „Bátorságért” érdemrenddel tüntették ki. Később, 1944-ben megkapta a „Vörös Csillag” érdemrendet is.

Treger Iszak Abramovics hadnagy arcképe 1939-ből

De honnan származott valójában? Miért halt meg? Mi az a hősies halál, amit a fémlap említ?

A kutatásaim során megtudtam, hogy a Zsitomiri Körzet (Ukrán szocialista köztársaság) Koroszteny nevű városában született, 1916 szeptemberében. Volt egy lánytestvére is. Vasúti munkás tanfolyamot végzett, majd 1939-ben Irkutszkban végzett egy repülőiskolát.

Három nyelven: ukránul, oroszul és németül (sic!) beszélt. (Úgy gondolom, a német valójában a jiddist jelenthette.)

Halála előtt, 1946. március környékén átkerült a 12. gárda hadosztály parancsnoki rajába, összfegyvernemi mechanikus beosztásba. Életkora alapján rákerült a tartalékos állományba helyezendők listájára (moszvkai Frunzei Hadkiegészítő Parancsnokság), de ezt már nem érhette meg.

Sajnos az egykori szovjet dokumentumok nem mindig vannak teljes átfedésben, sok késés, pontatlanság fedezhető fel bennük. Annyit tudunk, hogy 1971-ben családtagjai vélhetően érdeklődtek utána. Ezek szerint a korábban említett lánytestvére túlélte a háborút, az ukrajnai német halálkommandókat, s vélhetően Moszkvában telepedett le. És az is kiderült, hogy 1946-ban valójában a pápai vadászhadosztály parancsnokának adjutánsa volt már, s halálát az okozta, hogy kiesett egy Po-2-es repülőgépből! (A Po-2-es egy kis kétfedeles repülőgép, Magyarországon már csak egy repülőképes példány van belőle, ez a HA-POA jelzésű gép. A gépet elsősorban éjszakai bombázóként és futárgépként használták.)

Furcsa halálának pontos okai még mindig ismeretlenek (nem minden nap esik ki egy tiszt egy repülőgépből).

Hogy miért Veszprémben temették el, ha az egysége Pápán települt? Vélhetően erre az a válasz, hogy a hadtest, amihez a hadosztály tartozott, ekkor már Balatonfüreden volt, s ezt a temetőt használták. Más magyarázat nem nagyon van. Számos zsidó származású katona zsebében volt olyan kártya, hogy ha meghalna, akkor a helyi zsidó temetőben temessék el. Ő neki ilyenje vagy nem volt, vagy egyszerűen nem oda került.

Iszak Treger hosszú utat járt be: az alakulat, amiben harcolt, egészen Berlinig jutott, részt vett a Luftwaffe legyőzésében. 1945. május elején Prágába került. s 1945 nyár végén érkezett Kenyeribe. Itt 1945 decemberében az ezredét átadták a pápai hadosztálynak a megszűnt kenyeri hadosztályból.

Treger túlélt sok veszedelmet, az SS Sonderkommandóinak gyilkos indulatát, a háború poklát, s békeidőben halt meg.

Vajon élnek még unokaöccsei, unokahúgai? Talán ők, vagy lánytestvére állították a sírra a fémlapot? S a felirat utolsó sorában szereplő ’Moszkva város’ felirat szerint Moszkvában élhetnek? Egyelőre nem tudjuk. De a kutatás tovább folytatódik.

Írta: Vándor Károly

Az emlékezéshez Szurgyi Barnabásnak és Tasner Irinának köszönjük a segítséget.