Imaházat és turisztikai központot avattak fel a miskolci zsinagóga udvarán. Bár a régi zsinagóga továbbra sem fogadóképes, a helyi közösség mégis optimista, hiszen mérföldkőhöz érkezett.
Felemelő érzés volt az átadási ünnepség. Ha nincs ez a világjárvány, akkor egy igazi örömünnepet is tudtunk volna tartani.
– elevenítette fel a hivatalos átadó pár héttel ezelőtti emlékét a Bennem Élő Eredetnek telefonon Markovics Zsolt főrabbi, a miskolci neológ hitélet vezetője.
Mint arról a napokban a megyei sajtó is beszámolt: újjávarázsolt épületeket, közöttük egy abszolút hiánypótló kóser konyhát is átadtak a helyi többszáz fős közösség használatába. Sőt, a sok száz milliós beruházás következményeként arról is beszélnek, hogy
a borsodi megyeszékhelyen alakulhat ki a vallási turizmus egyik jelentős új komplexuma, amely a csodarabbik zarándokútjához is kötődik.
Magyarország keleti felére ugyanis jelentős vallási turizmus jellemző, mondhatni ökonomikus formában, hiszen az ide látogató sok száz érdeklődőn a katolikus, a református és az evangélikus egyház már évek óta kölcsönösen osztozik.
A régió településein a II. világháborút megelőzően, rengeteg zsidó közösség élt, amelyeknek világhírű rabbijai is voltak.
Éppen ezért természetes, hogy legitim ötlet a zsidó vallási zarándokturizmus fejlesztése is. Most ehhez a miskolciak kellő állami támogatás révén jelentősen felzárkózhatnak. A térségben egy ideje ugyanis már virágzik a főleg orthodox és hászid zsidó múlt iránti érdeklődőket kiszolgáló turisztikai infrastruktúra. Nem csak Mád teljesen felújított barokk zsinagógájára és az egykori rabbiházból szálláshellyé és kulturális befogadórérré alakított épületre gondolunk, hanem a Bodrogkeresztúron, Olaszliszkán vagy éppen Tállyán rendberakott temetőkre, emlékművekre, sőt kóser ételek kiszolgálására is.
Habár nem lehettünk annyian amennyien szerettünk volna, azért a hivatalos átadón itt voltak az állam és a város, valamint a Mazsihisz képviseletében is. Miskolc polgármestere is fontosnak érezte, hogy eljöjjön. Óriási változás történt a korábbi évekhez képest, nagy boldogságot eredményezve ezzel közösségünknek
– mesélte Markovics rabbi, aki három éve szolgálja a Miskolci Zsidó Hitközséget rabbiként.
És hogy pontosan mi is változott?
Eltünt a dohszag, jó és egészséges újra betérni hozzánk – tette hozzá a rabbi. Habár a Kazinczy utcai híres zsinagóga továbbra sem látogatható – ennek évek óta tartó felújítási folyamata még zajlik –, az épület melletti korábbi rabbiszobának és levéltárnak helyet adó épületegyüttesben egy korszerű, modern látogatóközpontot adtak át.
Ez lehet majd a vizitálók első találkozása a helyi közösséggel, értelemszerű, hogy az általános információs funkció mellett egy a közösséget bemutató kiállítás is nyílik majd itt. Az elkészült helyiség a tervek szerint tavasztól mindenki előtt megnyithatja kapuját.
Ugyancsak megszépült egy korábbi régi épület is, amelynek belsejében új imaházat, kóser konyhát és egy tágas közösségi teret is kialakítottak. Ezzel alsó hangon is 100-120 embert kényelmesen vendégül tudnak majd látni
— ismertette Markovics rabbi, aki bizakodik abban, hogy a tavaszi, pészachi ünnepen már ott tarthatják majd a közösségi ünnepléseket. A kóser ételellátás pedig több évtizedes szünet után térhet ismét visza a város neológ közösségének mindennapjaiba.
Markovics szerint a zsinagóga remények szerinti mielőbbi megújulása után nemcsak szakrális helyszínként térhet vissza a közösség életébe, de kulturális befogadótérként az egész várost, sőt, a régiót is szolgálhatja. A közösség tervei között szerepel még a mostani fejlesztésekhez igazítva az egyik melléképületben harmincfős turistaszállás, és a régi mikve kialakítása is.
Ami a miskolci viszonyokat illeti:
a város az egyik legnagyobb vidéki zsidó közösség otthona. Mintegy háromszáz–négyszáz zsidó ember él a városban, negyedük kötődik akár vallási, akár kulturális értelemben a hitközséghez.
A koronavírus alatt is erős vallási életet élnek, az online térben heti négy alkalommal tartanak istentiszteletet. Szombaton közös tanulásra van lehetőség, vasárnap pedig egy helyi újságíróval, Flecker Istvánnal kulturális magazinműsort készítenek Miskolc ismert közéleti személyiségeivel és máshonnan meghívott vendégekkel közösen. A Bennem Élő Eredet feltett szándéka, hogy hamarosan részletesen is bemutassa a régióban élő zsidók múltját és jelenét.