Mivel első kutatási terepünknek a Balaton északi partját választottuk, szinte kínálta magát Keszthely egyik legismertebb szülötte. Básti Lajos családjának kutatásához a művész lányát, Básti Juli színművésznőt is bevontuk.
Lassan 44 éve lesz, hogy Básti Lajos itthagyott minket. Azóta felnőtt már közel két olyan generáció, akik csak filmekből ismerhetik művészetét. Mégis ő az, akinek az énje átsugárzik a képernyőn, generációkon, évtizedeken. A megjelenés, igényesség, a szép beszéd és kiállás mindenkihez szól. De honnan is indult, honnan származik? Erre próbáltam keresni a választ.
Kismama nagyestélyiben
március 11., Tolnamegyei Közlöny: „A „Tamási Izr. Nőegylet’ által folyó ho 7-én rendezett táncmulatság úgy erkölcsileg mint anyagilag jól sikerült. A táncterem alig bírta befogadni a táncoló közönséget és az éttermek zsúfolva voltak elbeszélgető vendégekkel.” A helyi asszonyok és leányok mellett a “felülfizettetek” között szerepel egy bizonyos “Berger Rezső (Keszthely)”.
A marcali születésű Berger Rezső 1911 januárjában vette feleségül Vágújhelyen a 23 éves Fuchs Emmát. (Trencsényben, a levéltárban lévő házassági névmutató a forrás, a konkrét bejegyzés megkeresésére a pandémia miatt nem volt lehetőség)
Fiuk, Berger Lajos mintegy 10 hónappal az esküvőjük után született Keszthelyen, a Kossuth Lajos u. 5. szám alatt, 1911. november 17-én. (https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TM8-98HX?i=546&cc=1452460&cat=824904 , szöveg: Básti Lajos születése a keszthelyi anyakönyv másodpéldányában)
A Balatonvidék című újság 1912. január 28-i számában megjelent kishír szerint „ F. hó 20-án tartotta meg a keszthelyi ipartestület szokásos évi farsangi táncestélyét az Amazon-szálló nagytermében. Az ipartestület bálja már a multban is egyike szokott lenni a legsikerültebb mulatságoknak, amely látogatottság és fesztelen jókedv tekintetében jóval tulszárnyalta az összes farsangi estélyeinket.” „A bál ugyan elmúlt, de a kellemesen eltöltött estély emléke még ma is ott él a szivekben. Jelen voltak: asszonyok — Berger Rezsőné, …”
Azaz
a kis Lajos születése után kettő hónappal a szülei ismét elegáns ruhát ölthettek, s édesanyja is ott volt a nagy eseményen a szálló sziporkázó fényű nagytermében! Talán nem is kell csodálkoznunk, hogy az eleganciát, finomságot, igényességet, ízlést az anyatejjel szívta magába?
Kicsit ugrunk az időben, s egy újabb idézet következik a Zalamegyei Újság 1931. október 6-i számából: „Halálozás. Berger Rezsőné 42 éves korában Keszthelyen meghalt. Nagy részvét mellett temették el az izr. temető halottas házából.”
Berger Lajos még csak be sem töltötte 20. életévét, s már elvesztette édesanyját. A halotti anyakönyvi bejegyzés szerint Fuchs Emma halálát daganatos betegség okozta, s az anyakönyvi hivatalban fia jelent meg, hogy bejelentse mamája halálát. A Zalamegyei Újság volt az, ahol az apa, Berger Rezső rendszeresen hirdette női és férfi divatáruit, „ingek, harisnyák, siffonok, selymek, szőnyegek, takarók, sapkák, nyakkendők – Legolcsóbban – mindenkor – Berger Rezső cégnél – Keszthely”.
Ízig vérig zalai/somogyi család — az apai ág
Berger Rezső, Lajos édesapja 1882. március 17-én jött a világra Marcaliban, Berger Jakab és Bauert Berta fiaként. Héber nevét március 24-én kapta, miután Marczali Mihály mohel körülmetélte. Itt a szülők származási helye nem ismert, de egy névtelen fiútestvére születési idejéből kiderül, hogy az apa Nemesviden, az anya pedig Nagykanizsán született.
Berger Jakab, a nagypapa 1914-ig élt, ekkor halt meg 72 évesen, tüdőgyulladásban. Mivel születési bejegyzése idejében Nemesviden még nem vezettek anyakönyvet, csak feltételezhetjük, hogy 1841-43 között születhetett. Szülei Berger Lázár és Schleifer Rozália voltak. Bauer Berta, a nagymama 1899-ben halt meg, 46 évesen (azaz körülbelül 1852-1854 között születhetett). A halotti bejegyzéséből kiderül, hogy szülei a nagykanizsai Bauer Jakab és Szántó Rozália voltak.
A nagykanizsai születési anyakönyvek ugyan kissé töredékesek, de számos hasznos adat derült ki a halotti bejegyzésekből, csakúgy, mint a temetői nyilvántartásból. Básti Lajos apai dédapja, Bauer Jakab 1875. december 30.án halt meg Nagykanizsán, 77 (!) évesen, s születési helye: Jánosháza. (hogy melyik Jánosháza, nem tudjuk: a korabeli helységnévtar több ilyen nevű helyet is ismer, de a Somogy melyei Szabás és Kivadár mellett is van ilyen nevű puszta, talán ezek egyikéről van szó. Persze, a vas megyei Jánosházát sem zárhatjuk ki). Felesége, Rozália 1867. április 10.én távozott az élők sorából, 37 évesen. A nagy életkorbeli különbségből szinte biztosra vehető, hogy ez legalább a második házassága volt Bauer Jakabnak.
Két Lajos egy családban
A Berger családból többen is Budapestre kerültek, vélhetően leszármazottaik, ha elkerülte őket a XX. század összes vihara, még itt élhetnek köztünk. Az alábbi két családi ág története is ezt látszik igazolni:
Básti Lajos nagyapjának sógornője, Berger Gyuláné Stauber Róza például 1957. november 8-án halt meg a XIII. kerületben. Básti Lajos nagybátyja, Berger Pál 1933-as halálát pedig fia, dr. Berger Lajos (!) jelentette be. Ez utóbbi Básti Lajos első unokatestvére!
Nem csoda, hogy a két unokatestvér ugyanazt a nevet kapta. Szinte biztosan mindketten annak a szép hagyománynak köszönhetik nevüket, hogy szokás volt a már elhunyt egyenesági felmenő nevét adni az újszülöttnek.
A Berger-nagypapa, Jakab, mindkét Lajos születésekor élt még, így az ő nevét nem adhatták a fiúknak. De a dédapa, Lázár már elhunyt. A Lázár gyakori névpárja a Lajos (Az Eliezer héber, Lejzer jiddis névből). Mivel 1895 utáni egyházi anyakönyveket nem látunk, feltételezhetjük, hogy a két Lajos héber neve is Eliezer/Lejzer lehetett.
Az édesanya ága – unokatestvérek unokája?
Básti Lajos édesanyja, Fuchs Emma 1888. február 8-án született a Nyitra (ma: Trencsény/Trencin) vármegyei Vágújhelyen, Fuchs Manó bőrkereskedő és Fürst Rozália gyermekeként. Névadója február 18-án volt, vélhetően a helyi zsinagógában. Az anyakönyvek ebben az időben nagyon részletesek, s az is kiderült, hogy a településen működő bábák közül Wertheimer Teréz segítette a világra.
A Manó név ma igencsak viccesen hangzik, de az az Emánuel becézett változata. Akkoriban gyakori volt, hogy a becézett neveket használták. Így lett sokszor Rozáliából Rozi, Zali is.
Az anyai nagyszülők házasságát is megleltem, s ez számunkra egy kincsesbánya: e szerint Fuchs Emánuel, Fuchs Joachim és Katharina 25 éves gyermeke 1872. március 27-én vette feleségül a Nyitra vármegyei Lubinán a 22 éves Fürst Rozáliát. A német nyelven vezetett anyakönyvből kiderül az is, hogy a férjjelölt héber neve Mendl (a Menachem jiddis változata), apjáé pedig a Chaim. (így tényleg logikus a polgári név választás mindkettejük esetében). Rozália szülei nem szerepelnek az anyakönyvben, ez arra utal, hogy eddigre már árva volt. Viszont az egyik tanú az egy Fürst Lázár nevű úriember, aki vélhetően egy testvére vagy nagybátyja! Lubina másik neve Lobonya, s ma is a Cseh (egykor: morva) határ mellett fekszik, s Fényes Elek szerint abban az időben 38 zsidó lakott ott. Feltételezhetjük, hogy csak pár család lehetett, akik egyike voltak a Fürstök.
Az összes Fuchs anyakönyvből kiderül, hogy ez a Fuchs család, mint ahogy a legtöbb (de nem minden) Fuchs Vágújhelyen, léviták voltak!
Vágújhely az 1880-as években is jelentős szlovák többséggel rendelkezett. Az akkori adatok szerint 1880-ban az összes, 5164 lakosából 2886 szlovák, 1890 német és 207 magyar anyanyelvű, ebből 2574 római katolikus, 1850 izraelita, 698 evangélikus és 41 református vallású volt. A megoszlásból jól látszik, hogy a helyi zsidók is a német nyelvet beszélték, de természetesen ismerték a szlovák és magyar nyelvet is. A települést Waag Neustadt néven nevezték a zsidó anyakönyvekben, de németül Neustadt an der Waag elnevezése is ismert volt. A szlovák megfelelő a Novomeszto (ma: Nove mesto nad Vahom) is ennek a tükörfordítása.
A település jelentős zsidó múlttal büszkélkedhet, a zsidó lexikon komoly szócikket szentel neki. A hitközség 1929-es vezetésében is még ott voltak a Fuchs család leszármazottai, például feltehetően Básti Lajos nagypapájának a testvére, Jakab volt az egyik alelnök!
Básti Lajos felmenői is megjelennek az 1869-es összeírásban is: Egy hatlakásos (!) ház egyik lakásában élt Fuchs Joachim, feleségével és négy életben maradt gyermekével. A papírok, amelyeket itt szlovákul töltöttek ki, azt mutatják, hogy mind Joachim, mind az itt Karolinként szerepeltetett Katalin, a feleség, helyben születtek. Emánuelt fiatalemberként itt ’kis handlerként”, azaz kiskereskedőként jegyzik. Az összeírásban lévő életkoroknak nem kell nagyon hinnünk, mert itt az összeíróknak csak bemondtak egy életkort, nem kellett igazolni semmivel. Jó példa erre, hogy a Fuchs Rosy nevű gyermeket 1858-ra datálják, valójában 1856. augusztus 13-án született. Az összeírásban Jakobként szereplő, s 1856-ra beírt fiú pedig valójában 1852. május végén született. Héber neve Jirmijahu, s ennek megfelelően a polgári nevét is Jeremijaként írták be, majd mellé írták, hogy „helyesebben Jakob”.
Szerencsére a vágújhelyi anyakönyv 1833-ban indul, s e miatt még Joachim Fuchs és Katy (sic!) házasságát is megtalálhatjuk, 1843. május 18-án. Eszerint Joachim apja Josua (ez egyezik az apja, későbbi anyakönyvekben szereplő héber nevével, a Jesaja-val), Katy apja pedig Jakob Fuchs. Mivel annak idején nem volt ritka a dolog, nem zárhatjuk ki teljesen, hogy Josua és Jakob testvérek voltak, azaz az ifjú pár pedig első unokatestvérek!
A gazdag nagybácsi
Básti Lajos anyai nagybátyja, Fuchs Salamon, az 1876-ban Vágújhelyen született „kereskedelmi üzleti levelező” 1903-ban Tapolcán kötött házasságot Pollák Amáliával. Ekkor az egyik tanú Neményi Géza helyi borkereskedő volt. A házasság 1924-ben válással végződött.
Salamon nem búslakodott sokáig, mert 1925-ben, amikor már VII. kerület, Dohány u. 42. alatt lakott, már Budapesten kötött házasságot Rosenberg Teodórával. Az egyik esküvői tanúja pedig nem volt más, mint az „Újpesti Wolfner Sándor” (itt az újpesti a nemesi előnevet jelzi!), a Singer és Wolfner könyvkiadó alapítójának fia! A Wolfner család részben szintén bőrkereskedéssel foglalkozott, akárcsak Fuchs Salamon és apja, Emanuel, így feltételezhető, hogy innen eredt ismeretségük is.
A családfakutatás során több ízben is megkerestük Básti Julit, Básti Lajos lányát, akivel folyamatosan egyeztettünk az eredményekről.
A Kossuth-díjas művésznő eredendően, több héttel ezelőtti megkeresésünk kezdetétől fogva nagyon kíváncsi volt családja történetére. Megtiszteltetés számunkra, hogy partnerünkké vált a múlt addig számára is ismeretlen részleteinek közös feltárásában.
Tudott a családja marcali vonaláról, a szlovákiai felmenőkről viszont csak kevesebb ismrete volt. Básti Juli számára maradt hiányérzet is: nagyon szeretne fényképet találni a nagyszüleiről, akiket sohasem láthatott. Reményét mi is osztjuk: folytatjuk a kutatást, bízva abban, hogy egyszer talán előkerülhetnek azok a családi fotók.
Készítette: Vándor Károly