Bár határozottan civil kezdeményezésként hirdették meg, magyar politikusok hiánypótló gesztusának is beillet Szenes Hanna cionista ellenálló új budai szobránál szervezett hétfői, a mártír hős kivégzésének 78. évfordulója alkalmából rendezett esemény.
Az, hogy a történelmi traumák feldolgozásának érdekében ilyen szobrokat és emlékparkokat hozunk létre, ez nem valamiféle múltba révedés, hanem éppen hogy a jövőnkkel kapcsolatos legfontosabb előrelépés.
— mondta Budapest főpolgármestere tisztelgő beszédében a hosszas felújítás után nemrég átadott Széna téri parkban felállított Szenes Hanna szobor mellett.
A magyar cionista ellenállás mártírját mindössze 23 évesen, 78 évvel ezelőtt, 1944 november 7-én végezték ki a nyilasok a szobortól alig 250 méterre lévő egykori Margit körúti fegyházban. Erre a tragédiára emlékezett most több szervezet is közösen, feltűnően kiemelve azt, hogy egy civil kezdeményezésről van szó.
Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke nyugdíjas népművelő-könyvtárosként mutatkozott be elsőként, majd ceremóniamesterként konzekvensen ragaszkodott ahhoz, hogy az alig fél órás megemlékezésen szereplőket civil szakmájuk szerint konferálja fel.
Így Karácsony Gergelyt is mint szociológust kérte fel arra, hogy ossza meg gondolatait a publikummal. A főpolgármester rövid beszédében hangsúlyozta:
Egy olyan nagyon traumatizált társadalom mint amilyen a magyar, (…) akkor kapja meg a jelenét és jövőjét, amikor sikerül feldolgozni ezeket a történelmi traumákat.
A politikus szerint ebben a folyamatban két nagy hibát lehet követni: az egyik hogy „megpróbáljuk a szőnyeg alá söpörni saját bűneinket, a másik pedig ha megfeledkezünk saját hőseinkről.”
Itt van mellettünk egy 23 éves lány szobra, egy 20. századi Petőfi szobra tulajdonképpen.
— fogalmazott Karácsony, aki úgy vélte, hogy Hanna életműve és bátorsága egy „nagyon erős vigasztalást hozhat nekünk”. Egy emlékeztetőt arra, hogy a legnehezebb történelmi időkben is voltak igaz emberek. A polgármester szerint Szenes példája egy „világos sorvezető arra hogy, a mai világban is, amikor háború dúl, tőlünk nem is olyan messze, akkor is meg lehet különböztetni egymástól a bűnösöket és az áldozatokat.”
Szenes Hanna közös hőse lehet Izraelnek és Magyarországnak, közös hőse zsidóknak és nem zsidóknak egyaránt.
— mondta a mérnök-közgazdászként bemutatott Heisler András beszédében. A MAZSIHISZ elnöke a Széna tér gazdájának, a II. kerületi Önkormányzatnak címzett köszönetében szólt arról is, hogy mennyire fontos ma az emlékezet hitelessége, amely szerinte ebben az emlékparkban példaértékűen megvalósult.
Egy igazi budai hős volt, aki itt élt és itt halt meg, akire mindannyian példaként tekinthetünk. Szenes Hannának azonban mostanáig adósai voltunk. Hagytuk, hogy emléke feledésbe merüljön.
Láttuk, hogy a világ más részein hősként és példaképként tisztelik, mi azonban hallgattunk róla. Ezt az adósságot kezdtük el törleszteni.
— mondta beszédében a II. kerület polgármestere. Őrsi Gergely beszédében felidézte, hogy Hanna a környéken járt a Baár-Madas Gimnáziumba, nem messze mostani szobrától hódolt korcsolyázási szenvedélyének, és részleteket is felolvasott Hanna munkásságából.
Budai lány volt, aki kortársaihoz hasonlóan nem szeretett volna mást, mint gondtalan, örömteli életet élni: boldognak lenni egy olyan korban, amelyet a szeretet helyett a gyűlölet uralt.
— tette hozzá Őrsi Gergely, akinek szavát néhány tucat budai gimnazista is a helyszínen hallgatta. Köztük voltak barátaink is, akikkel a nyáron együtt kutattuk Hanna izraeli életének és emlékének jelentőségét.
A rendezvény végéhez közeledve Dénes Gábor filmrendező kapott szót, aki több mint 30 évvel ezelőtt foglalkozott első alkalommal Hanna életművével. Alkotása Anikó – Szenes Hanna emlékére címmel egy dokumentumfilm volt, amely az addig Magyarországon alig ismert költő életét tárta fel.
A film egykori barátok, személyes ismerősök, korabeli dokumentumok, családi fotók, archív híradók és Szenes Hanna írásainak felhasználásával készült. A mű elsősorban azt járja körül, hogy miként lesz egy eminens budai úrilányból Izrael nemzeti hőse, mezőgazdasági szakmunkás, kibucot építő cionista, angol ejtőernyős, felderítő és embermentő, majd 23 évesen halálraítélt vértanú.
Szívhez szóló, és a megjelent fiatalsághoz címzett tisztelgése nagyon megkapó volt. Mindenhol, ahol csak lehet, tudják, ki volt Hanna. Munkáit több mint 50 országban fordították le.
— emelte ki a rendező, akinek filmje elérhető saját honlapján.
A program végén Sodró Eliza színésznő szavalt Hanna verseiből, előtte pedig Rosenfeld Dániel kántor mondta el a gyászimát, majd fújta meg a sófárt Hanna és bajtársai tiszteletére.
A Széna téri emlékpark egy új és méltó hely lesz arra, hogy Szenes Hannával, a költő munkásságával megismerkedhessenek az erre járók. A parkban egy új vízjáték, ülőkavicsok, 68 új fa, két szobor — Szenes Hannáé, amely Fáskerti Zsófia alkotása, és az Ötvenhatos emlékmű, melyet a hatdé művészcsoport készített — is megtalálható, és négy vers is felkerült a térkövekre.
Bereményi Géza: Széna tér; Térey János: A városi hadviselés gyakorlata; Márai Sándor: Mennyből az angyal, valamint Szenes Hanna: Meghalni című műveinek szövege egyedi kivitelezésű térkőburkolaton jelennek meg.
Hanna a magyar irodalmi kánon illusztris tagjai közé keveredett a Széna téren. Sőt, a főváros polgármestere szerint életműve egyenértékű a magyar nemzet számára a szabadság elsőszámú szimbólumával, Petőfi Sándorral.
Szenes Hanna születésének 100. évfordulójára rendezett egész éves programsorozat krónikásaként kifejezetten megható erről nekünk is megemlékezni.
“Bomba-sztikus” élményt hozott a Mazsök izraeli Szenes Hanna-emléktúrája