A héten elhunyt a magyarországi orthodoxia egyik legkiemelkedőbb kutatója, Kinstlicher Mose Alexander Zusa rabbi. Cseh Viktor egy példaképe előtt tiszteleg írásában.
Báruch dáján háEmet!
A hazai orthodox zsidó múlt őrzőinek ma már oly ritkás oszlopcsarnokának egy erős oszlopa dőlt ki svát hónap 12-én (január 25-én), amikor bné bráki otthonában megtért Teremtőjéhez Kinstlicher Mose Alexander Zusa rabbi, a magyarországi orthodoxia egyik kiemelkedő kutatója.
Ráv Mose Alexander Zusa a megbecsült nagyszebeni (Sibiu, Románia) rabbi, Kinstlicher Cvi Hirsch (1871–1965 / 5725. ádár rison 7.) unokája volt, aki túlélve a holokausztot a Szentföldön telepedett le. Ráv Cvi Hirsch sokat mesélhetett unokájának a magyarországi életről, a jesivák világáról, azokról a Talmud-tudós rabbikról, akiktől tanulhatott: így először szülővárosában, Hanusfalván (Hanušovce nad Topľou, Szlovákia) a későbbi bonyhádi rabbitól, Deutsch Eliezer Chájimtól (1849–1916). Kisvárdán, a később huszti (Huszt, Ukrajna) gáontól,
a halhatatlan Grünwald Mózestól (1853–1910) szívta magába a Tóra betűinek magasabb szintjeit, majd a korszaknak megfelelően a pozsonyi jesivában tökéletesítette tudását.
És az áldott emlékű nagyapa történetei megihlették a már Izraelben született ifjú Mose Alexander Zusát, hiszen
életét magyar őseinek kutatására tette fel. Munkái alapul szolgálnak a holokauszt utáni zsidó történetírásnak.
Hiánypótló könyveinek témát szolgált a nagy Chátám Szófer generációja és tanítványainak élete, a németkeresztúri (Deutschkreutz, Ausztria) közösség és Talmud-tudósai, az 1944-ben Magyarországon szolgáló rabbik, de hiánypótló volt az a zsidó naptár – Chodes Bechodso Luach –, melynek végén 55 oldalon keresztül, szinte az összes Magyarországon szolgáló rabbi jorcájtja, vagyis halálozási évfordulója össze van gyűjtve.
A rabbikról, közösségekről szóló cikkeim, könyveim végén szinte minden esetben ott szerepel a neve a bibliográfiában. Azt gondolom, hogy a témában megkerülhetetlen Ráv Kinstlicher neve.
Munkáinak használata nem csak alapvető fontosságú bizonyos adatok tekintetében, de minőségjelző is.
Szeretem megadni a rabbik héber halálozási dátumát, ami sokáig komoly erőfeszítéseket igényelt, hiszen ha nem találtam képet a sírukról, vagy cikket a nekrológjukról, akkor nagyon időigényes utánajárást igényelt a feladat. Amikor néhány éve a kezembe kaptam az általa szerkesztett egyik naptárát, benne a rabbik jorcájtjaival, akkor úgy éreztem, hogy ezt nekem írta. Az elmúlt években annyiszor lapoztam fel, hogy a naptár oldalának lapjai megsárgultak. Olyannyira napi használatban van, hogy
a könyvespolcon nincs is helye, nem tudott még felkerülni, helyette az asztalom szélén van, néhány alapművel egyetemben, por soha nem száll rá.
Temetése kedd délelőtt volt bné bráki otthonában, ahonnét testét Jeruzsálembe vitték és ott helyezték örök nyugalomra a Har haMenuchat temetőben.
Emlékéből fakadjon áldás!
Cseh Viktor