A zsidóság és a mesterséges intelligencia kapcsolata több szinten is értelmezhető. Egyrészt, a zsidó hit és filozófia alapján értelmezhetjük, hogy milyen szerepet játszik a zsidó vallásos és filozófiai tanokban. Másrészt pedig, a zsidó szakemberek által vezetett kutatások és fejlesztések szempontjából nézhetjük, hogy milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia a zsidó közösségben.
A Tóra, azaz a zsidó vallás alapító dokumentuma, és a Talmud, a vallási szövegek kommentárja, kevés utalást tartalmaznak a születésük után létrejött ember által alkotott eszközökre .Ilyen értelmezési helyzet adódott a mobiltelefon , az áram esetén is. A Tóra alapelve, hogy az ember Isten teremtménye, és kiváltságos helyet foglal el az élővilágban, és Istennek kell engedelmeskednie. Ennek megfelelően, a Tóra nem jósolta meg a mesterséges intelligencia megjelenését, mert az emberi lény volt a fókuszban. A Talmud is nagyrészt az emberi lények és Isten kapcsolatát foglalkozik, és korántsem koncentrál az emberek által készített eszközökre, mint a az aktuális életünk eszközei.
Azonban, a zsidó filozófia szerint az emberi lénynek felelősnek kell lennie a saját cselekedeteiért, és az Istentől kapott képességek fejlesztéséért. Az emberi intelligencia kifejlesztése és a mesterséges intelligencia fejlesztése is egyfajta képességfejlesztést jelent, amelynek a zsidó filozófia is támogatja.
A zsidó szakemberek által vezetett kutatások és fejlesztések terén, a mesterséges intelligencia számos területen jelen van. Az AI a zsidó kulturális örökség digitalizálásában, a zsidó vallási tanok elemzésében és az ősi zsidó szövegek fordításában segít. A gép segítségével végzett kutatások azt is segíthetik, hogy a zsidó közösség jobban megértsék a saját történelmüket és vallásukat.
Az M.I. angolul A.I. (artificial intelligence) alkalmazása a zsidó vallási tanok elemzésében jelentős lehetőséget jelenthet. Például, a számítógépes algoritmusok segítségével jobban megérthetővé válhatnak az ősi zsidó szövegek, és az olyan komplex kérdések, mint a Talmud értelmezése. Emellett, a segítségével automatizálható a szövegek fordítása, és így elérhetővé válik az ősi zsidó szövegek szélesebb körű megismerése.
Az AI használata a zsidó kulturális örökség digitalizálásában is jelentős lehetőséget jelent. A számítógépes algoritmusok segítségével automatizálható a kulturális örökség elemzése, és így jelentősen megnövelhető a hozzáférés a zsidó kulturális örökséghez.
A mesterséges intelligencia alkalmazása a zsidó közösségben még további lehetőségeket is rejt, például a segítségével javítható a közösségi szolgáltatások minősége, vagy jobban érthetővé válhatnak az olyan kérdések, mint a zsidó bevándorlás és az összetartozás.
Ezzel együtt, alkalmazása a közösségben felveti a jogi és etikai kérdéseket is, amelyeket meg kell oldani. Például, hogyan biztosítható, hogy az AI alkalmazások ne sértsék a zsidó vallási és kulturális normákat, vagy hogyan lehet megakadályozni az AI-alapú diskriminációt a zsidó közösségben.
A használatának kérdései és jogi, etikai kihívásai ellenére, a MI-vel valamilyen kapcsolatot szükségszerűen is ki illene alakítani.
A zsidó vallás alapelve, hogy az ember Istentől kapott képességek fejlesztéséért felelős, így a mesterséges intelligencia fejlesztése is egyfajta képességfejlesztést jelent. Ugyanakkor, a zsidó vallásban a shabbat, azaz a szombat napja kiemelkedő jelentőséggel bír. A shabbatot Istentől kapott ajándékként fogadják el, ami lehetővé teszi az embernek, hogy pihenjen és megpihenjen a hétköznapi tevékenységektől, és kiemelt figyelmet szenteljen az Istennel való kapcsolatának és családjának.
Ebben a tekintetben, a mesterséges intelligencia alkalmazása és a zsidó shabbat kapcsolatát vizsgálva, jelentős kihívásokat vet fel. A rendszerek általában folyamatosan működnek, és gyakran jelentős erőforrásokat igényelnek, ami ellentmond a hangsúlyozott vallási elveknek.
Ezzel együtt, a zsidó vallás szerint az embernek felelősnek kell lennie a saját cselekedeteiért, így ha a gépi rendszereket úgy tervezik, hogy a péntek napnyugtától másnap napnyugtáig terjedő időszak alatt ne igényeljenek erőforrásokat, akkor ez lehetővé teszi az ember számára, hogy megfeleljen a vallási előírásoknak, miközben az M.I: fejlesztése továbbra is folytatható.
Más módon, a zsidó tudósok és filozófusok egyre több alkalommal foglalkoznak azzal, hogy milyen módon lehetne a AI rendszereket úgy tervezni, hogy ne sértse a vallási előírásokat.
Azon zsidó tudósok és filozófusok, akik foglalkoznak a mesterséges intelligencia és a zsidó vallás kapcsolatának vizsgálatával, úgy vélik, hogy az MI alkalmazása a zsidó közösségben lehetőséget jelenthet a vallásos tanok jobb megértésére és a zsidó kulturális örökség digitalizálására. Ugyanakkor, a mesterséges intelligencia alkalmazásával járó jogi és etikai kérdések megoldása is fontos lehet. Itt más szakterületek neves képviselőivel kell konzultációt folytatni.
Az AI fejlesztés és használatának jövőbeni fejlesztésére irányuló általános javaslat az lenne, hogy a kutatók, fejlesztők és döntéshozók konzultáljanak a zsidó vallás és filozófia szakértőivel, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása ne sértse a vallási elveket és hogy biztosítsák az AI alkalmazások etikus és tisztességes használatát a zsidó közösségben.
Kedves olvasó , kíváncsian várjuk mit gondol erről az életünket egyre jobban behálózó történetről , a jelenről és a jövőről is.