Szélhámos csalónak tartják Mezei Pétert, a Kőszegi Zsidó Hitközség elnökét korábbi bizalmasai, akik szerint a férfi évek óta visszaél pozíciójával és egy ideje már csak látszat közösséget vezet, szinte kizárólag saját érdekből. Állítólag a hitközség elnöke ráadásul nem is zsidó.
A Kőszegi Zsidó Hitközség néven bejegyzett egyesület, már csak zsidók nélküli civil szervezet.(…) mára csak főnökök maradtak, király, királynő, bástya.(…) Egyesület, alapító tagok nélkül, amire az ernyőszervezet még büszke is, az elnyert adó 1% okán.”
— fogalmazott a Kőszegi Zsidó Hitközség egykori hitéleti vezetője a napokban egy nyilvános Facebook bejegyzésében. Harrer Norbert a Bennem Élő Eredet legutóbbi Kőszeggel foglalkozó írását osztotta meg saját oldalán, amelyre aztán különféle reakciók okán válaszként írta meg az imént idézett sorokat.
Ennek utolsó fentebb citált mondata azért is érdekes, mert a pár hete nyilvánosságra kerülő adóhatósági beszámoló szerint az egyházi szervezeteknek adományozható idei 1 százalékos adózási kimutatás szerint a kőszegiek 233 felajánlótól több mint 2 millió forintnyi támogatást kaphatnak. Harrer alighanem arra utalt, hogy Radnóti Zoltán rabbi saját blogján ezt az eredményt külön kiemelve elismeréssel szólt Mezeiről.
Telefonon megkerestük Harrert és Radnótit is. Utóbbi elzárkózott attól, hogy érdemben nyilatkozzon nekünk – bár egy fontos megállapítást tett Mezeivel kapcsolatban, de erről majd később –, ellenben Harrerrel hosszasabban is elbeszélgethettünk. Arra kértük, segítsen nekünk eligazodni a szövevényesnek tűnő történetben.
Elmesélte, hogy miként is került kapcsolatba a közösséggel, hogyan jártak önkéntes alapon akkori lakhelyéről, Szombathelyről Kőszegre azzal a zsidó származású baráti társasággal, akik őszintén kíváncsiak voltak saját eredetükre, a zsidóság történelmére és a vallási szokásaira, és kendőzetlenül vallott arról is, mit gondol Mezei Péterről.
Az egyesület azért jött létre, mert a 2015 után lehetett hallani arról, hogy komoly állami szándék mutatkozik arra, hogy felújítsák a kőszegi zsinagógát. Mi pedig szerettünk volna erre oly módon felkészülni, hogy létrehozunk egy hitéleti és kulturális alapokon szerveződő közösséget. Én legalább is ebben hittem.
-- mondta Harrer, aki a 2017-es megalakulás óta volt vezetőségi tagja a szervezetnek. Kezdetben bizalmon alapuló szövetség, később inkább vitáktól nem mentes munkakapcsolat fűzte Mezei Péterhez, a hitközség elnökéhez.
Ma viszont már egy kávét sem inna meg vele, és amennyiben kapna egy meghívást a felújított zsinagógába tervezett közösségi programjukra, arra se menne el. „Kihez? Hova? Se tagság, se közösség nincs már” – mondta a felvetésünkre.
Mezei összekeverte az üzleti életet a zsidósággal, helyesebben belekeverte a zsidóságot a mindennapos civil tevékenységeibe. Saját gazdasági érdekeltségű tárgyalásaihoz használta fel a hitközségi posztját. Abban bízhatott, hogy az valamilyen előnyt hozhat a számára. Ma már azt mondom, hogy ez egy szélhámosság volt a részéről.
-- fogalmazott az egykori szövetséges, aki az egy százalékos adományokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a közösségnek van egy több mint ezer követővel rendelkező Facebook-os bázisa – ahogy a Facebook-bejegyzésében fogalmazott:
„már csak a Facebook oldalon létezik a közösség.”
Harrer szerint feltételezhetően a 233 felajánló többsége is ebből a tagságból kerülhetett ki, hiszen ők évek óta követhették az egyesület tevékenységét. Merthogy a nagyjából tucatnyi résztvevő – többségében zsidó származású, kulturálisan nyitott érdeklődő -- éves szinten több alkalommal is rendezett ünnepi összejöveteleket, és ahogy erejük engedte voltak rendszeresen közzétett kultúrtörténeti és vallási tárgyú ismeretanyagok is a világhálón. Ennek a szervezési oldalát általában sosem Mezei koordinálta. Ő inkább elvárta, hogy azt Harrer és mások szervezzék meg.
Harrer a minapi Facebook kommentjében azt írta, hogy
„szomorú csak az, hogy a jóérzésű támogatók, akik jó célra szánták adójuk 1%-át, ezek után mire számíthatnak. Senki nem érti a szervezet működését, soha nem volt hitközség még ha úgyis gondolta valaki. Sajnos mire beérett, az emberek támogatásra érdemesnek minősítették az egyesületet, valamint jogosulttá vált az 1% befogadására, addigra kiüresedett az egyesület.”
Harrer szerint mivel az alapítók közül mára csak az elnök maradt a szervezetben, így elég gyanús, hogy mire mehetnek el az évek óta felvett külföldi és hazai támogatások. Szerinte ez addig mehet majd így, amíg az adóhatóság a könyveléseknél és az elszámolásoknál nem talál majd formai hibát. Ezt jól tudhatja Mezei is, aki nekünk korábban pont erről mesélt: mármint, hogy
szervezetük eddig minden forinttal el tudott számolni a hatóságok felé, és hogy ha valakinek bármi gyanús is volt, akkor miért nem tettek feljelentést ellene eddig?
Arra a kérdésre, hogy mikor rendült meg először a bizalma Mezeiben, Harrer egy pályázaton nyert összeg gyanús felhasználását említette. Ez az alakulásuk utáni első esztendőben volt, amikor is a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványtól (MAZSÖK) kapott oktatási célra szánt díjból nem fizették ki azt az előadót, aki szintén a közösség tagja volt, és elismert tudományos munkásságáról, elkötelezettségéről ismert személy, és az ő városi előadássorozatára kapták a támogatást.
Az egykori hitéleti vezető – akit aztán átmenetileg a Mazsihisz jóvoltából kisegített Vári György rabbijelölt is Kőszegen – felelevenítette azt is, hogy Mezei sajátságos, sokszor általános visszatetszést keltő vezetői stílusával több alkalommal is szembesült.
„Én nem haragszom rá, de az egyértelmű, hogy nem jó vezetőként viselkedett, és meghatározó közösségi tagokkal szemben engedett meg vállalhatatlan módszereket” – fogalmazott Harrer, aki szerint ez is oka lehetett annak, hogy többen otthagyták a szervezetet. Mint mondta: az is bizonyítja, hogy nem vallási szervezetről van szó – tehát ilyen formában etikátlanul tarthatott igényt az 1 százalékos adományokra is -- , hogy az egyik országos zsidó közösség sem fogadta be őket tagságába.
Nekünk korábban Mezei azzal büszkélkedett, hogy mind a Mazsihisszel, mind pedig az EMIH-hel jó kapcsolatot ápol. Az utóbbi szervezetnél például sikerült elérnie azt is, hogy Budapestről állják egy ideig a szervezet számára fenntartott kőszegi – egy ideig Tanulás Házaként ismert -- bérleményük költségeit is.
2020-ra azonban egyre többekben felmerült a kérdés, hogy vajon kicsoda is valójában Mezei Péter? Balázs István, elismert vidéki temetőket kutató szakember például levéltári és anyakönyvi kutatások alapján egyenesen azt állította, hogy Mezei nem is zsidó. Ahogy megfogalmazta nekünk: „Mezei egy olyan ember, aki a zsidóság farvizén próbál megélni”.
Balázs István pár évvel ezelőtti kutatásának eredményét nyilvánosságra is hozta, szembesítve Mezeit is azzal, hogy valótlanul állítja magáról, hogy zsidó lenne. A kőszegiek elnöke válaszul megfenyegette Balázst, de a csörtének nem lett semmi komoly következménye, mert semmi sem változott. Ha csak az nem, hogy Kőszegen egyre több embernek lett feltűnő a hitközségnek nevezett szervezet egyre gyérebb hitéleti aktivitása – ennék részben a pandémia is oka lehetett, valamint az is, hogy néhány idősebb tag is elhalálozott vagy elköltözött a városból -- , de a kulturális hagyományőrzése is alábbhagyott.
Ezekről, akárcsak a következő igencsak kellemetlen feltételezésekről hozzánk eljuttatott dokumentumok tanúskodnak. Például arról is, hogy helyi iskolák – ahol furcsa körülmények között zajlottak vagy maradtak el a pályázatokon vállalt zsidóságról szóló előadások -- vezetői, sőt a Polgármesteri Hivataltól is meghatározó embereknek is kezdett egyre gyanúsabb lenni Mezei, aki időnként még bizonyos vallási vagy történelmi megemlékezéseken is feltűnően közömbösen viselkedett.
Harrer Norbert korábban idézett Facebook-bejegyzésére mások is reagáltak. Mezei nem volt közöttük, viszont a szervezetben egykoron szintén vezetőként tevékenykedő Németh Péter igen. Az ő fotókkal illusztrált kommentjein kisebb csoportok összejövetelei, gyertyagyújtások és közös ünneplések láthatóak. Azért, hogy a Mezeit ért súlyos vádakkal egyértelműen szembe helyezkedő Németh Péter gondolatait jobban megismerhessük, megkerestük őt is. Azonban Németh sem a telefonszámát nem akart megadni, sem pedig a hosszas belső levelezéseink tartalmának közléséhez nem járult hozzá.
Sőt, a több kőszegi szerint Mezei egykori leghűségesebb szövetségesének számító Németh Péter nyomatékosan, már-már fenyegető, de meglehetősen ködös stílusban arra is figyelmeztetett bennünket, hogy igazságkeresésünk miatt ne legyünk meglepve, ha be is perelhetnek bennünket.
Harrer nyilvános Facebook-csoportjában kommentelgetők között volt Szabados Ottó is, a Soproni Zsidó Hitközség korábbi elnöke, aki külön levélben is megkeresett minket, majd telefonon is rendelkezésre állt. Szabados 2014-ben költözött Kőszegre, előtte Sopronban már szerzett némi ismeretet arról, miképp lehet az államtól visszaigényelt egykori zsidó tulajdonú ingatlanok haszonbérbeadásából bevételre szert tenni úgy, hogy abból eredményesen lehessen egy vidéki közösséget összetartani.
Szabados nekünk megküldött levelében részletesen kifejtette, hogy ott volt a kőszegi hitközség alakulásának elején, és ma, több mint fél évtizeddel később visszanézve egy gyorsan kiismerhető, „sumákoló csalónak” tartja Mezeit. Ahogy nyilvános posztjában írta: „Amikor a kezdeményezés elindult nem ez volt a cél(...), ami létrejött az egy ember által létrehozott bohózat gyökerek nélkül.”
Szabados Ottó úgy emlékszik, „az egész kezdeményezés a kőszegi hitélet esetleges visszaállítására” az ő ötlete volt, és erről elsőként Miszlivetz Ferenccel – Orbán Viktor miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló tudóssal, ma a városban található Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-IASK) főigazgatójával -- kezdett el egyeztetni.
Mindez vélhetően azért történhetett így, mert Miszlivetz mindenki másnál pontosabban tudhatta, hogy a zsinagógát az állam meg akarja szerezni, több más romos kőszegi épülettel együtt, hiszen éppen a főigazgató javaslatára sikerült elindítani azokban az években egy nagyszabású városfejlesztési programot, amelynek a KRAFT -- „kreatív város-fenntartható vidék” -- nevet adták.
A többfunkciós, alapvetően városrehabilitációs elképzelésben Miszlivetz a zsinagógának kiemelkedő szerepet szánt. Így tehát elvileg a felek – Miszlivetz és Szabados – ugyan azon a pályán játszottak, érdekeik és céljaik közösek voltak: egy működő zsidó hitközség megalapítása, amely idővel organikusan kapcsolódhat majd a zsinagógához. Ezzel remélve azt is, hogy visszatérhet egy régóta nem létező szellemi és spirituális kínálat Kőszegen. A zsinagógával kapcsolatos gondolatait részletesen megosztotta velünk a főigazgató, amelyről ebben a cikkben írtunk:
Mivel Kőszegen akkor talán ha egy idősebb zsidó lakott, ezért az volt az elképzelés, hogy Szombathelyről toborozzanak maguknak közösséget. Nyilván ennek részeként gondolhattak a szintén szombathelyi illetőségű Harrerra is.
--- emlékezett Szabados, aki az első közös alakuló ülésre – amely előtt magától Heisler Andrástól, a Mazsihisz elnökétől kaptak egy támogató szándéknyilatkozatot – meghívta Mezei is, akit korábban szintén Szombathelyről ismert.
Ami ezután jött, az egy különös fordulópontja az egész történetnek. Szabados szerint Mezei – akit tehát ő mutatott be Miszlivetznek – „ármánykodással, hazugsággal” Szabados háta mögött külön utakon önjáróvá vált, és magát mintegy önálló hitközségi vezetőnek beállítva „elkezdett szervezkedni”. Szabadosnak alig egy hónap elég volt arra, hogy kiszálljon a számára zavaros történetből.
Szerinte nem véletlen, hogy azóta egyetlen zsidó vallási felekezet sem vette fel a tagjai közé a kőszegieket, mert Szabados úgy véli, a társaság egy olyan „civil humbug szervezet gyökerek és származás nélkül”, amely bár zsidó hagyományokat ünnepelt időnként, de zsidók nélkül „semmiképp nem nevezhető legitim hitközségnek”. Hozzátette:
100 százalék biztonsággal ki tudom jelenteni: Mezei Péter egy magát zsidó származásúnak valló, de azt semmilyen módon igazolni nem tudó szélhámos csaló, melyet vállalni is merek.”
E kijelentését alátámasztva nekünk írt levelében megjegyzi: „Felhívtam Radnóti Zoltán rabbit, hogy ellenőrizzük Mezei zsidó származását, mely persze eredményre nem vezetett.” Szabados állításával mi is szembesítettük Radnóti rabbit, aki -- bár hivatalosan nem akart nekünk nyilatkozni --, ezt a származásra vonatkozó tényt nem cáfolta. Ehhez annyit tennénk még hozzá, hogy az elmúlt hetekben összefutottunk egy budapesti rendezvényen a Mazsihisz egyik magas beosztású vezetőjével, akinél pusztán informálisan kérdeztünk rá, vajon mit tud a kőszegi szervezetről? A válasz rövid volt: „kamu”.
Természetesen lehet nem zsidó ember is alázattal, szakmaisággal, empátiával és transzparenciával kiváló vezetője bármilyen zsidó társaságnak, de azzal, hogy egyházi szervezetnek állítja be magát ilyen vagy olyan érdekből úgy, hogy közben az egykori hitéleti vezető állítja róla, hogy csaló – ráadásul nem tudni, hogy van-e legalább egy zsidó a tagságában --, nos, ez több mint kérdéses.
Itt, ezen a helyen szeretnénk megkérni minden felelősen gondolkodó hazai zsidó egyházi szervezetet, hogy nézzenek utána mi is zajlik Kőszegen, és hallassák a hangjukat. Ne hagyják életre kelni a gyanút, hogy a zsidóság bárkinek is pusztán megélhetési forrást jelenthet.
Összefoglalásként: többen állítják, és ezt bizonyítékokkal is alá tudják támasztani, hogy Mezei Péter, a Kőszegi Zsidó Hitközség nevű szervezet elnöke egy nem zsidó ember, aki a zsidóságot saját céljaira használva félretájékoztat és megtéveszt embereket. Ezek nem mindennapos vádak.
Van olyan feltételezés, hogy a pályázati trükkök mellett Mezeinek külföldre elszármazott, idősebb kőszegieket is sikerült több száz dollárral megrövidítenie. Mások úgy vélik, hogy itt nem is elsősorban a pénzről van szó, hanem inkább egy orvosi segítségért kiáltó, magánéletileg és szakmailag megkeseredett ember ámokfutásáról.
A kőszegi zsidóság emléke ennél sokkal többet érdemel. Legalább azt, hogy az érintett felek előálljanak, és kiterítsék lapjaikat.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy milyen is egy valódi vidéki zsidó hitközösség, akkor szeretettel ajánljuk legújabb filmünket, amelyben a fehérvári zsidó élet múltját és jelenét mutatjuk be. De a videóban megismerhetitek az egyre népszerűbb Hermann szomszéd névre hallgató Duna menti múltkutató séta kitalálóját, Harsányi Péter szociológust is.
'Ercsi után minden szürkévé vált"...
Fehérvár és Ercsi Fejér megye különböző kiindulási pontja , mégis az utóbbi időben lendületben van , erre a lendületre voltunk kiváncsiak most is mint mindíg.