Herzl-követe, aki Amerikában lobbizott a cionizmusért

Herzl-követe, aki Amerikában lobbizott a cionizmusért

Herzl-követe, aki Amerikában lobbizott a cionizmusért

Egy orosz Kantor-család, amelyik litván menekültként érkezett Magyarországra, és vált meghatározó rabbidinasztiává idehaza. Ábrahámsohn Ármin volt az egyik utolsó rabbi a családból. A népdalokkal is szónokló, cionista zsidó papra emlékezünk Lakk Norbert segítségével.

Ábrahámsohn Ármin 1878-ban, Zsámbékon született. A család nemsokkal ezután a felvidéki Nagytopolcsányba költözött, ahol édesapja, Ábrahámsohn Farkas kántorként szolgált. Édesanyját Singer Salinak hívták.

A család eredeti neve Kantor volt és minden feltételezés szerint Oroszországból származott.

Ábrahámsohn rabbi dédapja, hogy elkerülje a katonai szolgálatot, Litvániába szökött és felvette az Ábrahámsohn nevet, hogy a hatóságok ne bukkanjanak a nyomára.

Azért esett a választása Ábrahámsohn-ra (Ábrahám fia), mivel a zsidók Ábrahám gyermekei, leszármazottjai.

Ábrahámsohn Ármin a magyarországi jesivák után Frankfurtban Slomo Breuer rabbinál tanult, majd elvégezte a brünni egyetemet is. 1906-ban kötött házasságot Lőwy Emíliával, akinek apja, Lőwy Ignác rabbiként szolgált Sárbogárdon. A fiatal rabbi rabbi jelöltként kezdte sárbogárdi pályafutását, vagyis „gyakornoki” szolgálatát idősödő apósa mellett végezte.

Ábrahámsohn Ármin nagyon tájékozott személy hírében állt, idővel 13 nyelven is megtanult beszélni. Tagja volt a Magyarországi Cionista Szervezet bizottságának és Herzl Tivadar munkatársaként az USA-ba is eljutott, ahol különböző fontos adománygyűjtő és egyéb segélyezési akciókban vett részt.

Erről tudunk utódjától, András Gábortól is, aki a mai napig büszkén őrzi a nagyapa családnak küldött, New York-i képeslapját. 

Aki adománnyal és versekkel tiszteleg rabbi ősei előtt

Ábrahámsohn ortodox volt, de nem bigott – előfordult, hogy jókedvében kellemes hangján magyar népdalok dallamára mondta istentiszteleten a szent szövegeket. Jó humora volt, szerette a szójátékokat.

A nehezen kimondható német vezetéknevű Ábrahámsohn családot a sárbogárdi nem zsidók „pap” -nak hívták. Így nevezték gyermekeit is Pap Divatárnak (Tivadar), Pap Lilinek, Pap Öcsinek (Lajos) és Pap Marcinak. Norbert nevű gyermeke kiskorában meghalt.

Balról jobbra: dr. Ábrahámsohn Ármin (Cvi, 1878-1937) sírköve, középen apósa, Lőwy Ignácz (Nátán Nota SzeGáL, 1841-1923)rabbi, majd tőle jobbra, az előbbi fia, dr. Lőwy Gusztáv (Gávriel, 1870-1927) -- Fotó: Stern Pál

Ábrahámsohn Ármin rabbi apósa 1923-ban bekövetkezett halála után lett a helyi zsidó hitközség vezetője. A település köztiszteletben álló rabbija 1937-ben hunyt el, temetésekor a keresztény templomok harangjai is megszólaltak. Sírja a sárbogárdi zsidó temetőben található.

Ábrahámsohn Ármin Manó nevű testvére a Dohány utcában szolgált kántorként mintegy 40 évig.

'Soha egyetlen rabnak eszébe nem jutott volna innen meglépni"

Kutatásaink most Fejér megyébe(vármegyébe) hívtak , ezen belül Sárbogárd , Kápolnásnyék és szépen haladunk Székesfehérvár irányába. Szokatlan helyzetek és motivációk rajzolódnak ki. #zsinimentes #fejermegye #rabokapolnak #lelkeszzsidotemeto #sarbogardizsidoemlekek #kapolnasnyekizsidoemlekek #gergelyanna