Megmenekül Fejér megye utolsó eredeti zsinagógája

Megmenekül Fejér megye utolsó eredeti zsinagógája

Megmenekül Fejér megye utolsó eredeti zsinagógája

A napokban lett hivatalos: több mint 60 év után végre olyanok kezébe került a sárbogárdi zsinagóga, akiknek fontos a zsidó örökség, és hagyományőrzés céljából szeretnék felújítani a különleges épületet.

Ismereteink szerint

Fejér megye utolsó, valamilyen formában még ma is álló, az eredeti építés szerkezeti elemeit őrző zsinagógája Sárbogárdon van.

Ezt attól a Cseh Viktortól tudjuk, akinél többet ma csak nagyon kevesen tudhatnak a magyar zsidóság vidéki múltjáról. Alapító csapattársunk évtizedes kutatómunkája után tavaly megjelent vaskos kötete számunkra kellőképpen meggyőző erejű.

De a tényt, hogy egy valóban különleges épületről van szó, mások is megerősítették nekünk. Így Lakk Norbert, aki könyvet írt Sárbogárd zsidó történetéről, valamint Stern Pál is, aki gyakorlatilag “mindenes” múltkutatóként hosszú évek óta követi figyelemmel a település zsidó vonatkozású történéseit.

Mint azt tőle a minap megtudtuk, ezen a héten álltak először nyilvánosság elé azzal a ténnyel, hogy

a sárbogárdi zsinagóga több mint fél évszázad után végre olyanok kezébe került, akiknek feltett szándéka az épület és a helyi zsidó örökség megóvása.

Az 1879-ben átadott zsinagóga háborút túlélt közössége az 1960-as években — megfogyatkozott tagsága miatt — eladta templomját, és a ma már romos épület a szövetkezeti tulajdonú ÁFÉSZ ( Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet ) tulajdonába került.

Fotó: Alpern Bernadett

Az utóbbi évtizedekben földszintjén ruhabolt, az emeletén bútorlerakat működött, és bár országos műemléki védelem alatt állt, sorsa hosszú ideje bizonytalan volt.

Azonban a napokban az Alba Régió Kulturális Alapítvány tulajdonába került. A szervezet nem tudta volna kifizetni a több  millió forintos (az alapítvány határozott álláspontja, hogy a konkrét összeget nem publikálja — a szerk.) vételárat, ha nincs a Hit Gyülekezete és egy építőipari vállalat, a Szegletkő Kft nagyvonalú támogatása.

A vevők szándéka egyértelmű: a zsinagógát, és amennyire lehet a város zsidó történeti értékeit, emlékezetét szeretnék a jövő számára megmenteni – mondta nekünk Stern Pál, aki kiemelte, hogy jelentős adományával dr. András Gábor, Ábrahamson Ármin korábbi sárbogárdi rabbi unokája is hozzájárult a zsinagóga megszerzéséhez.

Pontosan nem tudom, hogy mikor, milyen ütemben és mikorra újulhat meg a zsinagóga, de úgy éreztem, hogy ha megtehetem, akkor kötelességem részt venni ebben a történetben. Már csak a családom emlékének tisztelete miatt is

– mondta nekünk dr. András Gábor, akinek egészen az ükapjáig vannak rabbi felmenői a város egykori orthodox közösségének történelmében.

dr András Gábor és Stern Pál a zsinagóga előtt

Saját maga az 1970-es években járt édesapjával először Sárbogárdon, azóta igyekszik saját családjával is rendszeresen ellátogatni a temetőbe és továbbadni a követgkező generációknak is az ősök történetét és a zsidóság kincseit, felelősségét.

Jelenleg az új vevők már elérték azt, hogy szerkezetileg stabilizálták az épület bizonyos részeit. Például az épület olyan szigetelést kapott, amivel a korábbi beázás már csak egy múló emlék. Stern Pál szerint a vélhetően hosszú hónapokig tartó komplex felújítás tervezésével párhuzamosan határozzák meg azt, hogy az épületben milyen kulturális célú aktivitás és milyen méltó zsidó emlékőrzés lesz majd.

Ha meg is újul majd az épület, most még nehéz elképzelni, hogy hitélet is lesz benne. Bár ki tudja? Mindenestere reálisabb egyelőre azt feltételezni, hogy pár éven belül a zsinagóga kulturális és közösségi célokat fog szolgálni:  kiállítótérként, hangverseny- és rendezvényteremként, rendhagyó tanórák helyszíneként működhet majd.

Munka lesz bőven, hiszen például azt is el kell dönteni, hogy mi lesz majd azokkal a vallási tárgyú könyvmaradványokkal, hitközségi iratanyagokkal, amelyeket évtizedekig a zsinagóga padláson halmozták fel.

A sárbogárdi járásban elterülő nagyközség zsidó hitközségének megalakulásáról adatok nem maradtak fent. Annyi azonban bizonyos, hogy a zsidó élet már a 18. században élénk volt. Az első imaszoba 1799-ben épült, s az első rabbi feltehetőleg Bischitz Salamon, jeles talmudtudós volt, aki Prágából menekült erre a helyre.

A Bercsényi utcában található zsinagóga környékét 1944 előtt prosperáló élet jellemezte: Sárbogárd 400 főnyi zsidó közössége mellett például Hercegfalva, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentágota és Sárszentmiklós zsidó lakosai is ide jártak imádkozni. A több száz fős közösség a világégésig saját elemi iskolát és jesivát is fenntartott.

A helyi zsidók fontos szerepet vállaltak a mezőváros kulturális, gazdasági és közéletében is. Most komoly esély mutatkozik arra, hogy emlékezetüket méltó módon megőrizhessük. Köszönet érte!

Itt, a legutóbbi videónkban azt láthatjátok, miképp is cseng össze ennek a sárbogárdi hírnek a sorsa vállalt missziónkkal? Első évadunk legemlékezetesebb momentumait idéztük meg illusztrációnak küldetésünkhöz.

BEST OF OUR BEST

12 Hónappal ezelőtt egy friss kutatócsapat nekivágott a vidéki és a határon túli zsidóság emlékeinek és aktív szereplőinek a felkutatására. Eddig erre jutott…