Kóser és orthodox vallási iskolát alapítanának a romániai Nagyváradon, ahol ilyenre legutóbb csak a múlt század derekán lehetett példa. Az izraeli támogatással megálmodott intézménynek most az erdélyi város vezetése zöld utat adott.
Ez még csak a kezdet. Amit tudunk, az az, hogy a polgármesteri hivatal területrendezési bizottságban jóváhagyták az elképzelésünket és esélyt biztosítanak ahhoz, hogy megkaphassuk az építkezési engedélyt.
— mondta érdeklődésünkre Koppelman T. Felix, a Nagyváradi Zsidó Hitközség vezetője.
Az elnököt azért kerestük meg, mert a napokban arról írtak egy erdélyi hírportálon, hogy „Rabbiiskola létesülhet Váradon”.
Rabbiiskola létesülhet Váradon – ERDON
BN-összeállítás Érdekes új kezdeményezés, hogy a Nagyváradi Polgármesteri Hivatal közleményben számol be arról, hogy milyen projektet vizsgáltak meg a város- és területrendezési bizottságban (CMUAT). A tegnap kiadott tájékoztatóban tudatják, hogy a bizottság április 15-iki ülésén 56 projektet bíráltak el, melyek közül huszonhetet a nagy, huszonkilencet pedig a kis bizottságban.
Jelenleg előkészítési fázisban vannak, városrendezési tervet kell készíteniük ahhoz, hogy megkaphassák az építési engedélyt, és ha ez megvan, akkor a hitközséghez közeli, belvárosi helyen, egy udvarban szeretnék megépíteni az új épületet, amelyben a hagyományos orthodox vallási élet alapjait tudnák megteremteni — ismertette Koppelman T. Felix.
Arra, hogy kóser körülmények között, orthodox zsidó tanházat hozzanak létre Romániában legutóbb csak a múlt század derekán lehetett példa.
A nagyváradi közösség — amelynek létszámát 800 és 1000 fő közé teszik — első embere optimista, az építkezéshez már megvan tervezett egymillió eurós büdzsé 60 %-a. Koppelman számít a magyar és a román állam támogatására is, de bárhonnan — „akár neológ, akár orthodox közösségektől” — szívesen vesznek hozzájárulást a terveik megvalósításához.
Nem kifejezetten rabbiiskolát akarunk, ahogy arról cikkeztek, hanem egy olyan tanintézményt, ahol az izraeli Bnei Brakból hozzánk érkező rabbik és tanítók foglalkoznának mindazokkal, akik ilyen tanulmányokat folytatnának a városunkban.
— fogalmazott az elnök, aki hozzátette: a jelenlegi rabbijuk is Bnei Brakból származik, és az ott élő, erdélyi származású zsidók örömmel járultak hozzá ahhoz, hogy a jesiva megépülhessen. A tervek szerint egy éven belül szeretnék megépíteni a tanintézményt, ideálisan
minimum 10-12 embert szeretnének fogadni, főleg Romániából és Magyarországról. Mindehhez vendégszobákat és kóser étkeztetéshez megfelelő konyhát rendeznének be az új épületben.
Arra a kérdésre, hogy miért vágtak bele a jesiva alapításába, az elök azt felelte, hogy „Mert zsidó vagyok, nincs más választásom. A városban már három zsinagógának vettem részt a felújításában, ezek ma Románia legszebb zsidó templomai. A lányom Izraelben él, én is mentem volna, de mondták, hogy ne hagyjam abba. Hát, így jött a jesiva ötlete”.
Koppelman hozzátette: évtizedek óta nagyon jó viszonyban vannak a debreceni zsidó hitközséggel, és Horovitz Tamás elnökkel különösen, akivel már több alkalommal is egyeztettek a nagyváradi jesiváról. Az erdélyi közösség vezetője bízik abban, hogy Debrecenen kívül lesznek más magyar partnerek is, akikkel közösen tudják megvalósítani a megálmodott projektet.
Csapatunk nevében mondhatjuk: Mazal Tov! Reméljük, eljutunk Nagyváradra is, hogy a helyszínen számolhassunk be a nagyszabású vállalkozásról.