A barokk kortól datálódó, mintegy 300 zsidó sírkövet fedeztek fel a pozsonyi vár alatti városi dzsungelben. A szlovák főváros egyik temetőjének közelében rengeteg magyar zsidó emlékét is őrzi a sok ezer darabból álló történelmi lelet, amelyre nem várt meglepetésként, több mint 80 évvel vélt eltünésük után találtak rá.
Olyan ez, mintha kincseket találtunk volna. Felbecsülhetetlen történelmi értékeket, amelyekről azt hittük, hogy régen eltűntek vagy ellopták őket.
— mondta telefonon nekünk Tomas Stern, a Pozsonyi Zsidó Hitközség elnöke, akinek a szenzációs leletről szóló beszámolójáról a napokban értesültünk egy szlovákiai ismerősünktől.
Egy múltkutató külföldi Facebook-csoportban tették közé, hogy idén februárban annak a reményével kezdtek el gazolni, fát vágni és bokrokat kiszedni a pozsonyi Duna-parttól nem messze lévő elhagyatott területen, hogy talán néhány tucat régi sírkövet találnak majd.
Nem várt csoda volt, hogy a reméltnél tízszer több, mintegy 300 darab sírkőre bukkantak.
Ahogy az elnök felidézte a Bennem Élő Eredet csapatának, először 30 évvel ezelőtt hallott arról, hogy lehetnek még a természet által elrejtett több száz éves sírkövek a város egyik központi helyszínén, a vár alatti sziklás hegyoldalban, pontosan azon a helyen, ahol most a közelmúltban megtalálták őket.
Mindez abból adódhat, hogy a második világháború idején a fasiszta-szimpatizáns szlovák állam elkobozta a központi helyen lévő — ingatlan szempontból nagy értékű — zsidó temetőt, és 1942-43-ban egy útépítés — villamosalagutat terveztek a várhegy alá — miatt az akkori sírkertet szinte teljesen felszámolták. Az eltemetettek többségét exhumálták és egy másik zsidó temetőbe szállították.
Stern 30 évvel ezelőtt egy akkori közösségi tagtól hallott arról, hogy esetleg lehetnek még sírkövek valahol a környéken elásva, azonban akkor nem talált társakat ahhoz, hogy nekiveselkedjenek a kutatáshoz. Most, immáron öt éve a helyi zsidó közösség elnökeként — és egy sikeres magánorvosi intézet társtulajdonosaként — úgy látszik nagyobb sikerrel szervezett múltkutatást.
Február közepén kezdtük a munkát, komoly, profi növényvágó berendezéssel. Alig 10 fős csapattal dolgozunk a helyszínen, hetente több alkalommal is, és a kezdeti sokkoló meglepetés után már ott tartunk, hogy csaknem 200 sírkövet sikerült digitalizálnunk.
— meséli a részleteket.
A sírkövek között, amelyek az 1600-as évek — vagyis bőven a barokk kor — legvégétől eredeztethetőek, több olyan személyt is be tudtak már azonosítani, akik meghatározó alakjai voltak a kor társadalmi, gazdasági és kulturális életének. Bankárok, tudósok, kereskedők, tanítók tucatjainak sírköveit kezdték el gondozásba venni — ezek közül Pollack rabbit és az egyik Oppenheimer leszármazottat emelte ki az elnök.
Stern szerint Bécs és Budapest zsidó történelmének is egy különleges emléke lehet az általuk megtalált 300 sírkő, hiszen a három város a Habsburg uralkodói család kiemelkedő helyszínei voltak, ráadásul mivel
az a több mint 150 éven év, amikor kizárólag ide temették a helyi zsidókat, akkor volt, amikor Pozsony Pressburgként a főleg németül és jiddisül beszélő, de a Magyar királysághoz tartozó terület volt.
Ebből pedig logikusan következik, hogy a magyar zsidó történelemkutatás számára is kiemelkedően fontos emlékekről van szó. Ezt Stern elnök is így véli, aki most nemzetközi csapatával — köztük a prágai Zsidó Múzeum szakértője, Daniel Polakovic — próbálja meg rendbehozni a sírköveket.
Mint egy puzzle, úgy próbáljuk összeállítani a megtalált köveket
— fogalmaz Stern, aki a hitközséggel és más külföldi támogatóval közösen különféle digitális csatornákon kezdték el hirdetni, hogy
a teljes restaurációhoz mintegy 20-30 ezer euróra van szükségük. Ez fedezné azt, hogy a sok ezer apró darabból össze tudják illeszteni a sírköveket és azt is, hogy komplett digitalizációval rendszerezzék a leletet.
A gyakran korhadásnak és teljes eróziónak indult kövek megmentése után az elnök két dolgot szeretne biztosan: létrehozni egy digitális, mindenki által hozzáférhető kutatási rendszert, valamint egy lapidáriumot, amely idővel látogathatóvá tennének, nem titkoltan azzal a céllal, hogy ezzel is fejlesszék a város gazdag zsidó örökségének turisztikai kínálatát.
Mint ismert, a városban temették el a 19. század egyik legnagyobb szellemi vezetőjét — a magyar zsidóság életre is maradandó hatást gyakorolt — Chátám Szófér rabbit. A frankfurti születésű tanító 1806-ban lett Pozsony főrabbija és 1839-ben bekövetkezett haláláig vezette a pozsonyi gyülekezetet. Az általa alapított rabbiképzőnek teljes működése alatt több ezer magyarországi és külföldi hallgatója volt.
Chátám Szófért is ugyan abba a sírkertbe temették el, mint ahonnan a most megtalált sírkövek származnak. Azonban az ő tekintélyét felismerve 1942-43-ban az útépítési munkálatok során a rabbi sírját, és közvetlen szomszédságában található részt érintetlenül hagyták. Az épen maradt sírokat a háború után betonlappal fedték le: 23 sírral és 41 különálló sírkővel ma egy mauzóleum-szerű emlékhelyéként szolgál és a nemzetközi zsidóság egyik zarándokhelye is.
A lelettel kapcsolatban megkerestük Pozsony ortodox rabbiját, Baruch Myers-t, aki kérdésünkre telefonon elmondta: a pészachi ünnepek előtt nemsokkal értesült a megtalált sírkövekről, és maga is egy csodálatos és különleges fejleménynek értékeli azt. Bízik abban, hogy az érintettek mielőbb megtalálják a forrásokat a teljeskörű archiváláshoz, és a legjobb formáját annak, hogy méltó módon őrizzék a városhoz tartozó szakrális emlékeket.
Ha Te is szeretnéd segíteni a páratlan pozsonyi lelet gondozóinak munkáját, a városi hitközséghez tartozó civil szervezet az alábbi helyen fogadja adományidat:
Občianske združenie (NGO) Kehila Bratislava, Kozia 18, 814 47 Bratislava, Slovakia. Bank account: SK94 1100 0000 0029 4804 8905, SWIFT: TATRSKBX , Bank address: Tatra Banka, a.s. , Hodzovo namestie 3, 811 06 Bratislava, [email protected]
A közleményben kéretik megemlíteni: “cemetery project”.